Könnyített nyelvezetű Jókai Mór-kötetet adott ki a PIM
Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a klasszikus szerző műveit könnyen érthető nyelvi szintre átültető, kísérleti kötetet jelentetett meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). Az ingyenesen letölthető kiadvány célja, hogy a 19. századi irodalmi élményt befogadhatóvá tegye az alacsonyabb nyelvi kompetenciával rendelkező olvasók számára.
A Jókai (érthetően) címet viselő kötet Az arany ember című regény tizennegyedik fejezetének, valamint az Egy komondor naplója című novellának nyelven belüli fordítását tartalmazza. A szövegek modernizálását és nyelvi egyszerűsítését Totth Benedek író, műfordító végezte. A munkafolyamatot egy többszintű, gyógypedagógiai és múzeumpedagógiai ellenőrzés kísérte: Horváth Péter gyógypedagógus szakmai iránymutatásával és Cziráki Zsolt tanulásban akadályozott önérvényesítő bevonásával vizsgálták a szövegek értelmezhetőségét.
A szakemberek, köztük Czékmány Anna múzeumpedagógus és Parádi Andrea muzeológus, a fordítás során nemcsak a nehezebben érthető archaikus kifejezéseket azonosították, hanem a 19. századi társadalmi normák – például a korabeli pénzértékek, a családi viszonyrendszerek vagy a gyermekjogok akkori hiánya – mai kontextusba helyezésére is megoldásokat kerestek.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2021-ben indította el azt az esélyegyenlőségi projektet, amelynek keretében elsőként Petőfi Sándor János vitézének három énekét adaptálták értelmileg és tanulásban akadályozott diákok számára. A mostani, a tavaszi könyvbemutatón (április 9-én Hansági Ágnes, Fenyő D. György és Melhardt Gergő részvételével) is megvitatásra kerülő Jókai-adaptáció azonban már nem kizárólag a speciális nevelési igényű személyeknek szól.
A közoktatási tapasztalatok alapján a neurotipikus (átlagos fejlődésű) diákok számára is komoly kihívást jelent a reformkori és kiegyezés kori irodalom nyelvezetének megértése. A múzeum hosszú távú tudományos célja egy olyan komplex metodológia kidolgozása, amely a gyógypedagógia fordítási módszertanát alkalmazva rendszerszinten teszi hozzáférhetővé a magyar szépirodalmat.
A 19. századi irodalmi nyelv változásai
Az 1825-ben született Jókai Mór a 19. századi magyar romantikus próza legkiemelkedőbb, egyben legtermékenyebb alkotója volt. Regényeinek és elbeszéléseinek nyelvezete a maga korában rendkívül gazdagnak, újítónak és olvasmányosnak számított, amely jelentősen hozzájárult a modern magyar irodalmi nyelv és a széles körű polgári olvasóközönség megteremtéséhez. Az elmúlt közel két évszázad során azonban a magyar nyelv szókincse, mondatszerkesztési szabályai és stilisztikai normái alapvető átalakuláson mentek keresztül.
Ez is érdekelhet
Jókai műveinek sűrű, latin és német jövevényszavakkal, mára elavult kifejezésekkel, valamint bonyolult, többszörösen összetett körmondatokkal operáló stílusa a 21. századi olvasók – különösen a felnövekvő generációk – számára egyre nehezebben dekódolható. A PIM jelenlegi kísérleti projektje történelmi távlatból is jelentős, mivel tudományos alapokon kísérli meg áthidalni a 19. és a 21. századi magyar nyelvhasználat közötti, egyre szélesedő szakadékot. A klasszikus szövegek intra-lingvális adaptációja a nemzetközi gyakorlatban is egyre elterjedtebb módszer a nemzeti irodalmi örökség és a kánon túlélésének, valamint az oktatásban való bent tartásának biztosítására.
