A 200 éve született Jókai Mór emlékei között barangolhatunk a digitálisan elérhető gyűjteményben
2025. február 18. 13:20
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór 200 éves születésnapja alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé tesz egy válogatást a nagyközönség számára az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményeiből. A válogatás 200 darab műtárgyat mutat be a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.

Ferraris Artúr portréja Jókai Mórról 1895-ben, részlet (Magyar Nemzeti Múzeum / TK Festménygyűjtemény / Ferraris Artúr)
Korábban
A Jókai 200 szabadon weboldalon a látogató kötetlenül barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában.
Így nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is.
Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban az érdekességeket, a különlegesen értékes műtárgyakat válogatták ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzétesznek egy színes válogatást.
A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóiratok, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik.
Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam.Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Élete végén szonetteket írt a Sixtus-kápolna festője, Michelangelo 20:20
- Kőszívű emberek fiai – Mítoszképzés és valóságábrázolás Jókai regényében 18:05
- „Napevő” szörnyek az égen 17:08
- Utóda uralkodása „festette véresre” I. Mária megítélését 15:05
- Hét különleges nő a történelemből 14:20
- A 200 éve született Jókai Mór emlékei között barangolhatunk a digitálisan elérhető gyűjteményben 13:20
- Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet 11:27
- Többen és könnyebben igényelhetik újra az energiahatékonysági támogatást 11:12