Királynék városa: feltárul Veszprém múltja
Veszprém Várnegyedében zajló nagyszabású régészeti feltárások új részletekkel gazdagítják a „királynék városának” viharos történelmét. A középkori és kora újkori védművek maradványai nemcsak a múlt katonai stratégiáiról árulkodnak, hanem arról is, hogyan alkalmazkodott a város a történelmi kihívásokhoz.
Történelmi háttér a Várhegyen
Veszprém vára a 10–11. század fordulóján épült kőből a Várhegyen, nem sokkal a magyar honfoglalást követően. A vár több jelentős történelmi esemény helyszíne volt, köztük itt zajlott az a sorsfordító ütközet, amely Magyarország kereszténnyé válását eredményezte.
Szakmai együttműködés a múlt feltárásáért
A feltárás az Országos Régészeti Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és más szakmai partnerek közreműködésével zajlik. A vizsgálatok célja nemcsak a feltárás, hanem a Várnegyed történelmi értékeinek restaurálása is.
A Tejfalusy-ház pincéjében, valamint a Piarista Gimnázium udvarán olyan védelmi szerkezetek maradványait találták meg, amelyek a 12–13. századból származnak. A régészek szerint ezek a nyomok azt jelzik, hogy a várat már a 14. század elején kőfallal vették körül. A falakat föld-fa szerkezetű bástyákkal erősítették meg, hogy a 16. századi török ostromok idején ágyúplatformként szolgáljanak.
Újabb kori katonai fejlesztések nyomai
Ez is érdekelhet
A Körmendy-ház pincéjében egy 17. századi, ötoldalú bástya alapjait sikerült azonosítani, míg a Kanonokház udvarán két párhuzamos várfalszakaszt találtak. Ezek a szakaszok különböző építési korszakokból származnak. A fiatalabbik valószínűleg kifejezetten tüzérségi támadások elleni védekezésre készült.
Az Országos Régészeti Intézet szerint ezek a leletek fontos adalékokkal szolgálnak Veszprém fejlődéstörténetéhez. A különböző korszakokból származó védelmi megoldások jól mutatják, hogyan alakult a „királynék városa” a katonai fenyegetések függvényében. A feltárások nemcsak a múltat hozzák felszínre, hanem a jövő kutatásait is megalapozzák.
