Kínában él egy elszigetelt törzs, ahol a nők irányítanak

Egyedi hitvilág

A férfiak a női irányítás ellenére nem szorulnak a társadalom perifériájára: ők felelnek a távolabbi helyekkel való kereskedelemért, a házak építéséért, a földművelésért és a halászatért. A nők a ház körüli munkákat végzik, egyetlen eset kivételével: a moszuók vallásában a halál is a férfiak területe, ezért amikor temetési szertartásra kerül sor, a férfiak veszik át az ételkészítés feladatát. Kizárólag férfiakból lehetnek a „dabák” is, a moszuók sámánpapjai.

A moszuó vallás központi alakja egy anyaistennő (ők az egyetlen nép a térségben, akiknél ez nem valamilyen harcos istenség), és fontos az állatvilággal való jó kapcsolat is. Kína különféle kultúráiban a külvilág által leggyakrabban elítélt gyakorlat a kutyák ételként való elfogyasztása, ez azonban a moszuóknál kizárt dolog: a kutyák a legszentebb állatok közé tartoznak hitvilágukban. A monda szerint réges-régen a kutyák körülbelül 60 évig éltek, míg az emberek mindössze 13 évig. Az emberek rövidnek találták ezt az élettartamot, és ezért „cseréltek” a kutyákkal – cserébe vallásos tisztelet illeti a négylábúakat. A kutyákat sohasem ölik meg, és még a 13 éves korban tartott felnőtté válási ceremóniában is van szerepük: a felnőtté váló gyermek a család kutyái előtt imádkozik.

A moszuók mindennapjaiban saját hitüknél azonban a tibeti buddhizmus általuk átvett formája játszik nagyobb szerepet. Az egynél több fiúgyermekkel bíró háztartásokból az egyik fiút általában el is küldik szerzetesnek. A moszuók körében a lámák imádkoznak a halottakért és hálaimákat is mondanak, emellett mind világi, mind vallási oktatást nyújtanak a gyermekeknek, és tanácsadást a felnőtteknek. A moszuóknak rendszerint van egy saját „élő Buddhájuk”, akit valamely tibeti vallási vezető reinkarnációjának tartanak. A legtöbb otthonban ott van a központi tűzhely közelében valamely buddhista istenség szobra, amely előtt hagynak egy apró áldozatot étkezésekkor.

Napjainkban a legnagyobb veszélyt a modernizálódó Kína egyre nagyobb mértékű terjeszkedése jelenti a távoli vidékeken is, mint amilyen a Lugu-tóé. Az egyre nagyobb sebességre kapcsoló társadalom könnyen asszimilálhatja az olyan, a kínai lakosság egészéhez viszonyítva apró kultúrákat, mint amilyen a moszuó is.

Az ifjabb nemzedékek körében már megkezdődött az elvándorlás, és az utóbbi néhány évben – a különleges kultúra növekvő hírnevére építve – az állam egyre nagyobb összegeket fektet a turizmus kiépítésébe, ami szintén árthat a moszuó kultúrának, mesterkélt és színpadias játékká redukálva azt. A fő településen, Luosúban néhány év leforgása alatt szállodák, éttermek, karaoke bárok és kaszinók sora jött létre, és a prostitúció is virágzásnak indult. Hogy e fejlemények milyen hatással lesznek hosszú távon a moszuók egyedülálló kultúrájára és társadalmára, még a jövő zenéje.

1. Női kontroll
2. Egyedi hitvilág

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban
• Jégkorszaki vadászok dolgozhatták fel a bajorországi gyapjas mamutot
• Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét
• Újra megvizsgálják a gesseli aranykincset
• Münchenben nyitja első külföldi központját a Jad Vasem
• Archív videófelvétel dokumentálja a berlini fal utolsó hónapjait
• Lézerrel vizsgálták egy középkori apáca önarcképét
• Náci rabolt műkincs lehet egy Svájcban kiállított Cézanne-akvarell
• Különleges színrecepteket rejtett egy 19. századi textilfestő jegyzetfüzete