Jó egészséget kíván a görög feliratos bizánci női szandál

A különleges lelet az Isztambul ázsiai és európai oldalát a Boszporusz alatt összekötő Marmaray vasúti alagút építését megelőző leletmentő ásatások hatalmas anyagából származik, amelyet jelenleg az Isztambuli Régészeti Múzeumban őriznek a végleges kiállítóhely elkészültéig. A női lábbelin olvasható ógörög felirat fordítása: „Viseld egészséggel, úrhölgy, hordd szépségben és boldogságban”.

A régészek szerint a páratlan épségben megőrződött szandál egy tehetős konstantinápolyi nő tulajdona lehetett. Bár a bizánci nők ruházata a korabeli szigorú erkölcsi normáknak megfelelően a test nagy részét elfedte, a lábbelik esetében a gazdag díszítés és a változatos színezés – különösen a felsőbb osztályok körében – rendkívül elterjedt volt. Az ásatások során számos további szandált, papucsot és lábszárközépig érő csizmát is azonosítottak; a kutatók megfigyelései alapján a női cipőknél a piros szín volt a leggyakoribb, jóllehet ez az árnyalat a férfiaknál eredetileg a császári udvar kiváltságának számított.

A szandál és a többi mintegy hatvanezer felszínre hozott, konzervált műtárgy a modern Yenikapı negyed alatt húzódó egykori Eleutheriosz- (későbbi nevén Theodosius-) kikötő maradványai közül került elő. A létesítményt a 4. század végén, I. (Nagy) Theodosius császár uralkodása alatt építették a Lycus folyó torkolatánál a Márvány-tenger (Propontis) partján. A késő ókortól egészen a 11. századig Konstantinápoly legfontosabb kereskedelmi csomópontjaként funkcionált.

A folyó hordaléka évszázadok alatt teljesen feltöltötte a medencét, amelyet az oszmán korban már mezőgazdasági területként, később pedig beépített városrészként használtak. A kikötő vastag iszaprétege oxigénmentes környezetet biztosított, ami szinte tökéletesen konzerválta a szerves anyagokat, így az azonosított fa- és csonttárgyakat, valamint a most fókuszba került bőrszandált is.

A Yenikapı ásatássorozat az elmúlt évtizedek legjelentősebb bizantinológiai felfedezése. A projekt során nemcsak Nagy Konstantin eredeti városfalának nyomait tárták fel, hanem a világ legnagyobb középkori hajóroncs-gyűjteményét is: több mint harmincöt, a 7. és 10. század között elsüllyedt bizánci hajót (köztük addig sosem látott, kiváló állapotú gályákat) azonosítottak.

A terület emellett Isztambul legkorábbi történetét is átírta, miután a régészek nyolc és fél ezer éves emberi lábnyomokat, valamint Krisztus előtt 6000-re datálható neolitikus településnyomokat és emberi maradványokat is felfedeztek. A Bizánci Birodalom 1453-as oszmán meghódításáig Európa legbefolyásosabb gazdasági és kulturális hatalma maradt; ennek a gazdagságnak a mikroszintű, személyes lenyomatát őrizte meg az utókornak az újonnan bemutatott 1500 éves lelet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2018

• A következetes újító: Bánki Donát
• Hét gyermekként trónra került király
• Nagy Katalin szerelmei
• A párizsi magyar békedelegáció naplói
• A magyar mágnás álomkastélya
• Az elfeledett Delaroche
• Az Iron Maiden első koncertje Budapesten
• Marie Antoinette megteremtői
• Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc