II. Ramszesz nevét viselő hieroglifákat találtak Luxorban

Fotó: KHS

A dél-koreai szakemberek az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács bevonásával 2023 óta végeznek dokumentációs és feltárási munkálatokat a luxori halotti templom, a Ramesszeum területén. A 2025-ös ásatási szezon utólagos elemzései során a templom összeomlott főkapuja körül bukkantak rá a fáraó nevét magába foglaló kártusra.

Ez az ovális alakú, kötélfonatot formázó keret az ókori egyiptomi hitvilág szerint mágikus védelmet biztosított az uralkodó kőbe vésett nevének, a régészet számára pedig elengedhetetlen a leletek és az építési fázisok pontos kormeghatározásához. A kutatócsoport a kártus mellett egy olyan építészeti elemet is azonosított, amelybe egy korábban írásos formában sosem regisztrált település nevét vésték. A szakemberek megállapítása szerint a felirat új bizonyítékokkal szolgálhat II. Ramszesz uralkodásának területi terjeszkedésére vonatkozóan.

A régészeti leletanyag feltárásával párhuzamosan a koreai expedíció megkezdte a leomlott pülón helyreállításának előkészítését. Ennek keretében egy ideiglenes, az időjárás viszontagságaitól védő állványzatot és tetőszerkezetet építenek ki, amely a KHS tájékoztatása szerint az első ilyen jellegű modern védőinfrastruktúra az egyiptomi műemlékvédelmi gyakorlatban.

A projekt részeként a dél-koreai mérnökök helyszíni építészeti méréstechnikai és háromdimenziós szkennelési képzést is tartanak az egyiptomi személyzetnek. A két ország közötti nagyszabású régészeti együttműködés alapjait Mun Dzsein korábbi dél-koreai elnök és Abdel-Fattáh asz-Szíszi egyiptomi államfő 2022-es kairói találkozóján fektették le.

A monumentális építkezések kora

A Kr. e. 13. században (a 19. dinasztia idején) mintegy 66 évig uralkodó II. Ramszesz az ókori Egyiptom történetének egyik legjelentősebb fáraója volt. Nevéhez fűződik a birodalom katonai és gazdasági csúcspontja, a hettitákkal kötött kádesi békeszerződés, valamint az egyiptomi történelem legkiterjedtebb építési programja. A Nílus nyugati partján, a thébai nekropoliszban felépített Ramesszeum a fáraó halotti templomaként szolgált, amelynek elsődleges funkciója az uralkodó halál utáni kultuszának fenntartása és földi cselekedeteinek dicsőítése volt.

Az eredetileg hatalmas méretű komplexumnak napjainkra csak töredéke maradt fenn, a bejárati pülón pedig már az ókorban leomlott. Az épületegyüttes romjai között újonnan felfedezett, eddig ismeretlen földrajzi nevet rögzítő hieroglifák kiemelkedő tudományos jelentőséggel bírnak. Ezek a feliratok ugyanis nemcsak II. Ramszesz levantei és núbiai hadjáratainak pontosabb rekonstrukciójához járulhatnak hozzá, hanem a késő bronzkori Közel-Kelet geopolitikai és kereskedelmi hálózatának mélyebb megértéséhez is, kiegészítve a fáraó adminisztrációjáról és expanziós politikájáról szóló eddigi történeti narratívát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit
• Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
• Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
• A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
• Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
• Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
• Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten