Így zajlik a pápaválasztás: a konklávé titkai

A pápaválasztás, vagyis a konklávé a katolikus egyház egyik legősibb és legszigorúbban szabályozott rítusa. Bár az évszázadok során sokat változott, a lényeg megmaradt, szigorú protokoll szerint választják meg Péter utódját.

A pápaválasztás eredete

A pápaság intézménye közel 2000 éves, és a kezdetekben a hívek közössége választotta ki Péter apostol utódját. Ahogy a pozíció egyre fontosabb politikai szerepet töltött be, a választás gyakran erőszakos viszályokká fajult. 366-ban például több tucat halálos áldozattal járt a konfliktus Ursinus és a későbbi I. Damasus pápa hívei között.

A 11. században VII. Gergely pápa új alapokra helyezte a választási rendszert: a pápát ettől kezdve kizárólag bíborosok választhatták meg. Ezzel kizárta a római arisztokrácia befolyását, és bevezette a kétharmados többség elvét.

A konklávé, vagyis a "kulcs alatt" zajló választás 1270-ben, Viterbóban vált gyakorlattá. A bíborosokat akkor zárták be a püspöki palotába, miután több mint egy évig nem tudtak dönteni. A nép végül lebontotta az épület tetejét, hogy döntésre kényszerítse őket. Az így megválasztott X. Gergely pápa (1271–1276) tette hivatalossá a konklávé intézményét, vagyis a szigorúan zárt választási eljárást.

A konklávé szabályai

1274-től fokozatosan kialakult a konklávé mai formája, amely XII. Gergely idején (1335–1417) nyerte el végleges kereteit. A szabályok szerint:

• A külvilággal való kapcsolattartás tilos.
• A bíborosok közös helyiségben élnek.
• Étkezésük korlátozott, öt nap után csak kenyér, víz és bor jár.

A 19. században vezették be a teljes titoktartást, hogy a bíborosok döntését megvédjék a külső befolyástól. 1903-ban például az osztrák császár vétója miatt nem választhatták meg Rampolla bíborost. A vétót azóta betiltották.

Reformok a 20. századtól

VI. Pál pápa 1963-ban több fontos reformot vezetett be:

• A választásban csak 80 év alatti bíborosok vehetnek részt.
• A választók maximális száma: 120 fő.
• 30 eredménytelen szavazás után egyszerű többséggel is dönthetnek.

A konklávé menete

A konklávét a Sixtus-kápolnában tartják. A folyamatot szigorú protokoll övezi:

• A "claviger" lezárja a kápolna ajtaját.
• A liturgia mestere felszólít: extra omnes – mindenki másnak el kell hagynia a termet.
• A bíborosok szavazólapot kapnak, melyen a Eligo in Summum Pontificem (azaz: A legfőbb pápa megválasztására) felirat szerepel.
• Esküt tesznek, majd titkosan szavaznak.
• A szavazatokat három bíboros ellenőrzi és felolvassa.

A szavazólapok kezelése

A konklávé során minden szavazás szigorú protokoll szerint zajlik, beleértve a szavazólapok kezelését is. A szavazólapok kettéhajtható, téglalap alakú papírok, melyeken a felső részre előre nyomtatva szerepel: Eligo in Summum Pontificem („A legfőbb pápa megválasztására”), az alsó rész pedig üresen marad, ahová a bíboros kézzel írja fel a választott személy nevét.

A szavazás titkosságát úgy biztosítják, hogy a bíborosok saját kézzel hajtogatják a szavazólapot, majd szertartásos esküt tesznek: tanúnak hívják Krisztust, hogy szavazatukat a lelkiismeretük szerint adják le. A szavazólapot ezután egy tányér segítségével az urnába csúsztatják.

Amikor a szavazás lezárul, három bíboros-ellenőr (scrutatores) veszi kézbe a szavazólapokat. Az első kinyitja és elolvassa a szavazatot, a második megerősíti, a harmadik pedig hangosan felolvassa. Ezután a szavazólapot tűvel átszúrják pontosan ott, ahol az Eligo szó található, majd egy cérnára fűzik őket. A folyamat végén a cérna két végét csomóval rögzítik.

Ez az eljárás – bár archaikusnak tűnik – fontos biztonsági célt szolgál: így minden egyes szavazólap nyomon követhető, nem lehet utólag manipulálni, és biztosított a teljes transzparencia a szavazatszámlálás során.

A füst: fekete vagy fehér?

A szavazólapokat minden szavazási kör végén megsemmisítik: ha nem születik döntés, vagyis nem éri el egyik jelölt sem a kétharmados többséget, akkor a szavazólapokat egy régi öntöttvas kályhában elégetik – más anyagok hozzáadásával, hogy fekete füst keletkezzen. Ez jelzi a külvilág számára, hogy még nincs új pápa.

Ha megszületik a döntés, a sikeres szavazás után csak a szavazólapokat égetik el, ezúttal úgy, hogy fehér füst száll fel a Sixtus-kápolna tetején lévő kéményből. Ez a hívek számára a pápaválasztás végét jelenti.

A füst színét ma már vegyi anyagokkal szabályozzák, hogy minden időjárási körülmény között jól látható és egyértelmű legyen. Régen fekete füstöt nedves szalmával próbáltak előállítani, de ez gyakran nehezen volt értelmezhető.

A füstjelzés mindig megelőzi a hivatalos bejelentést, amely körülbelül egy órával a sikeres választás után történik meg a Habemus Papam (Van pápánk!) formula kíséretében.

A Wojtyła pápa által kiadott konklávékézikönyv a mai napig érvényes: csak a szavazás érvényes választási mód, a korábbi kompromisszumos vagy ihletéses módszerek már nem használhatók.