Hunyadi János diadala: a déli harangszó öröksége

A déli harangszó ma már megszokott része mindennapjainknak, ám nem mindenki tudja, hogy eredete egy hősi diadalhoz kapcsolódik: az 1456-os nándorfehérvári győzelemhez, amikor Hunyadi János és Kapisztrán János seregei megállították az oszmán terjeszkedést. III. Kallixtusz pápa rendelete nyomán azóta is minden nap délben felhangzik a harangszó, a keresztény összefogás és kitartás örök emlékeztetőjeként.

Az oszmánok európai terjeszkedése a XIV. század derekán vette kezdetét, majd ezt követően fokozatosan igyekeztek az uralmuk alá tartozó területeket bővíteni.

Előrenyomulásukat Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437) a határvédelem megerősítésével és hadügyi reformjai révén fel tudta tartóztatni a Magyar Királyság határainál, azonban 1440 nyarán II. Murád szultán már Nándorfehérvárt (ma Belgrád) ostromolta. Jóllehet Hunyadi János vezetésével az 1440-es években több kisebb győzelmet arattak a magyar seregek, mindeközben azonban nagy kudarcokat is elszenvedtek, elég csak a várnai (1444) vagy a rigómezei (1448) vereségekre utalni.

Veszélyben „Magyarország kulcsa”

1453 májusában II. (Hódító) Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt, ami óriási sokkot jelentett Európa számára, hiszen a keleti kereszténység központja került a muzulmánok kezére. Mindenekelőtt a pápaság igyekezett felrázni a kontinens uralkodóit az összefogás érdekében – kevés sikerrel. A katalán származású III. Kallixtusz pápa (1455–1458) mindent elkövetett, hogy egy keresztes hadjárat keretében állítsák meg a magyar határokat veszélyeztető törököket.

1456. június 29-én bullában rendelte el, hogy „az összes városok, területek és helyek minden egyes templomában a három órai és az esti ima között […] egy vagy több zengő haranggal, hogy jól hallhatók legyenek, félórás időközönként háromszor harangozzanak minden egyes nap […] ki-ki az Úr imádságát, azaz a Miatyánkot és az angyali üdvözletet, vagyis az Üdvözlégy Máriát háromszor mondja el”.

A török sereg hamarosan megkezdte Nándorfehérvár ostromát, amelyet végül sikeresen visszavertek Hunyadi és Kapisztránói János csapatai. A július 22-én aratott diadal híre augusztus 6-án érkezett meg a pápai udvarba, amelynek emlékére a pápa egy új ünnepet, az Úr színeváltozása (Transfiguratio Domini) napját vezette be a római kalendáriumba.

Az eredetileg délután három és hat óra között három ízben megkonduló harangok immár a keresztény seregek győzelmére emlékeztették Európát, amelyet III. Kallixtusz unokaöccse, a VI. Sándor néven (1492–1503) a pápai székbe emelkedő Rodrigo Borgia helyezett át déli 12 órára. Nagybátyja eszméi nagy hatást gyakoroltak rá, s az 1456-ban kiadott bullára támaszkodva 1500. június 1-jén úgy rendelkezett, hogy az oszmánok elleni keresztes hadjáratra kell fordítani a meghirdetett szentévben befolyt jövedelmeket.

Noha a katonai vállalkozás ekkor sem valósult meg, a pápai oklevélben foglaltaknak megfelelően az 1456-os nándorfehérvári diadalra, valamint a keresztény összefogásra emlékeztet a délben imára hívó harangszó mind a mai napig.