Holokauszt-emlékművet avattak a deportáltak emlékére Székelyudvarhelyen

Fotó: Maszol.ro

Az alkotás a városból és Udvarhelyszékről deportált több száz áldozatnak állít emléket. A boltív alatt elhelyezett emléktáblákon azoknak a személyeknek a nevei olvashatók, akiket 1944. május 3-án a marosvásárhelyi gettóba, majd onnan az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba hurcoltak. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta: a műalkotás elsődleges funkciója, hogy szimbolikusan visszaadja az elhurcoltak nevét és emberi méltóságát. Az emlékezés intimitását erősíti a táblákon elhelyezett idézet is Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című verséből.

Az avatóünnepségen részt vettek a székelyudvarhelyi zsidó családok Izraelből és más országokból érkezett leszármazottjai is. Szakács-Paál István polgármester beszédében kiemelte a közösségi emlékezet kötelességét, példaként említve a Dr. Palló Imre Művészeti Líceum diákjai által megidézett Dávid Béla történetét, aki deportálása előtt szabadidejében zenét komponált. A ceremónia időzítése egy helyi túlélő, a városban született Gold Renée személyéhez kötődött, aki tizennégy évesen élte túl a haláltábort, és az esemény napján töltötte be 96. életévét; a mai udvarhelyiek jelentős részben az ő személyes visszaemlékezéseiből ismerhették meg a helyi zsidóság tragédiájának részleteit.

A székelyföldi zsidóság 1944-es elhurcolása a magyar holokauszt történetének szerves része. Észak-Erdély 1940-es, második bécsi döntés révén történt visszacsatolása után a terület zsidó lakosságára is kiterjedtek a jogfosztó törvények, majd Magyarország 1944. márciusi német megszállását követően az állami közigazgatás aktív közreműködésével zajlott le a gettósítás.

Az udvarhelyi zsidókat a marosvásárhelyi téglagyárban kialakított gyűjtőtáborba zárták, ahonnan május vége és június eleje között indították a megsemmisítő táborokba tartó transzportokat. Jakabovics György, egy Izraelből hazalátogató nyugalmazott építészmérnök – akinek nagyszülei nem tértek vissza Auschwitzból – a megemlékezésen rámutatott: az a közösség, amely bátran szembenéz múltja ezen sötét fejezetével és kész felelősséget vállalni a történtekért, maradéktalanul méltó a megbecsülésre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról