Holokauszt Dokumentációs Központ

1945 óta a magyar holokausztról csakis a mindenfajta szembenézést elkerülő hidegháborús antifasiszta ideológia keretén belül esehetett szó.
Nézzen körül a Páva utcában!

Elkészült a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ

A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (IX. Páva utca 39 - Tűzoltó utca 26.) a Páva utcai használaton kívüli zsinagóga épületének műemléki rekonstrukciója és egy új épületegyüttes megépítésével jött létre. A központ április 15-én ideiglenes tárlattal nyílik meg, melyen az úgynevezett Auschwitz Album 1944-ben készült képei láthatók majd. Az album eredetijét Izrael Állam elnöke néhány napra magával hozza Budapestre. Az album ez alkalomból magyar nyelven is megjelenik, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában.

Nézzen körbe!

Hiller István kulturális miniszter a helyszínen tartott szerdai sajtóbejáráson elmondta, mivel a magyarországi holokauszt emléknapja, április 16., ebben az évben péntekre esik, ezért a vallás iránti kegyelet és tisztelet okán a megemlékezés 2004. április 15-én lesz. Ez alkalomból Magyarországra érkezik Móse Kacav, Izrael Állam elnöke, aki a magyar közjogi méltóságok mellett ugyancsak jelen lesz a megemlékezésen. A kulturális miniszter többször is hangoztatta: `Azt kívánom, és azt javaslom, hogy közösen és együtt, méltó módon, méltó körülmények között emlékezzünk csendes főhajtással a holokauszt 60. évfordulóján a holokausztra, a holokauszt minden áldozatára`.

A miniszter méltánytalannak és felháborítónak nevezte, hogy Auschwitzban a holokauszt magyar áldozataira emlékező kiállítás évek óta zárva tart. Mint hozzátette, az elmúlt hetekben, hónapokban elkészült az új kiállítás terve, annak kapcsán megtörtént a szakmai egyeztetés és vita, s egyetértés övezi mind a koncepciót, mind magát a kiállítást, ezért 2004 április 15-én megnyílik Auschwitzban az új magyar kiállítás.

Ezzel egy időben a washingtoni Holocaust Museumban emlékkonferenciát rendeznek a holokauszt magyar áldozatainak. Az eseményen részt vesz Tom Lantos képviselő is, aki oroszlánrészt vállalt a szervezésből. Az egyes rendezvényeket műholdas kapcsolattal kötik össze. Hiller István elmondta, hogy a televíziós közvetítés lebonyolítására a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót, az élő kapcsolás vezetésére pedig Baló Györgyöt kérte fel.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány a holokauszt-emlékév alkalmából a múlt év végén emlékbizottságot hozott létre Medgyessy Péter miniszterelnök vezetésével. A testület tagja többek között Paskai László nyugalmazott bíboros, Bölcskei Gusztáv református püspök, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, Szebik Imre evangélikus püspök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ormos Mária történész, Hollai Kálmán színész-rendező, a magyarországi romák képviseletében, Randolph L. Braham a magyar holokauszt legnevesebb amerikai kutatója, Nane Anette Wallenberg, Raoul Wallenberg rokona, valamint Elie Wiesel Nobel-díjas író. Az emlékbizottság titkársági feladatait a kulturális minisztérium Nemzeti Évfordulók Titkársága látja el.

A 2005-ben megnyíló állandó kiállítás többek között a holokauszt történetét mutatja majd be, s azon a roma holokauszt is hangsúlyos helyet kap. A tervek között szerepel, hogy a faji és vallási hovatartozása miatt elhurcolt és megölt kb. 550 ezer magyarországi áldozat neve az épület belső emlékkertjét körülvevő falfelületre kerül. Ezt nehezítheti ugyanakkor, hogy sok olyan zsidót öltek meg a második világháború idején, akiknek nevét ma már nehéz kideríteni.

Az építkezés szűk egy évet vett igénybe, s a teljes költség bruttó 1 milliárd 750 millió forint volt. Ez nem foglalja magába a kiállítások költségeit, az állandó tárlat körülbelül 700 millió forintba kerül majd. A teljes, mintegy 3 ezer négyzetméteres építési területből a kiállító helyek mintegy 1650 négyzetmétert tesznek ki. Az új épületben gyűjteményi raktárat, kutatószobát, közösségi helyiséget és imatermet alakítottak ki. Az épületet február 2-án adják át a közalapítványnak.

Auschwitz Album

Az Auschwitz Album a holokauszt történetének és egyúttal a magyar zsidók kiirtásának legmegdöbbentőbb vizuális forrása és mementója. A fotók éppen akkor készültek, amikor 1944 nyarán Auschwitzban hozzáfogtak a Holokauszt történetének legnagyobb egybefüggő megsemmisítő akciójához, a mintegy 400 ezer magyar zsidó kiirtásához. A fényképezési tilalmat feloldó nácik az auschwitzi fotólabor két SS-vezetőjének lehetőséget adtak az Endlösung dokumentálására.

Az Auschwitz Album a kárpátaljai zsidóság és közelebbről egy magyar zsidó család tragédiájának szimbóluma is: 1944-ben a kárpátaljai Bilkén élő Jákob családban a férj lókereskőként dolgozott, felesége a háztartást vezette, és nevelte öt fiúgyermeküket. A 18 éves Lili, a legidősebb leánygyermekük már egy éve Budapesten dolgozott a Zsidó Árvaházban, s keresetével támogatta családját, de a zsidóüldözések hírére visszament Bilkére.

Április közepén megkezdődött a kárpátaljai zsidóság gettósítása: az 1500 bilkei zsidót csendőrök kísérték a beregszászi téglagyárba, ahol a magyar hatóságok tízezer zsidót zsúfoltak össze. Május 16. és 29. között 4 transzporttal deportálták a beregszászi téglagyárból a zsidókat. A Jákob családot mintegy 2600 sorstársával együtt 1944. május 24-én hajtották vagonokba.

Két nappal később, május 26-án érkeztek meg az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol Lilit és három testvérét munkaképesnek, a család többi tagját - beleértve a kisebb gyerekeket - azonban munkaképtelennek nyilvánították, és néhány órán belül elgázosították, holttestüket elégették. Lili megpróbált átszökni az édesanyjáék csoportjába, de egy SS-katona karját késsel megvágva visszakergette a munkaképesek közé, s ezzel az életét mentette meg. Lili soha többé nem találkozott családtagjaival és több mint 20 rokonát vesztette el.

Az auschwitzi-birkenaui halálgyárat példátlan tömegben özönlötték el a magyar zsidók, a regisztráció lelassult: Lili karjára csak két hónappal később tetoválták az A-10862-es számot. A lány előbb a birkenaui tábor más részlegeibe, majd kényszermunkásként egy csehországi lőszergyárba került. Tífuszfertőzéssel, 40 kilóra soványodva érte a felszabadulás.

A szövetségesek közeledtekor a náci őrök elmenekültek, Lili egy SS-barakkhoz vánszorgott, hogy élelmiszert keressen. Az egyik szobában, egy éjjeli szekrényben egy pizsamafelsőbe csavart fényképalbumot talált. Amikor belelapozott szó nélkül összecsuklott: a fotókon haláltáborba hurcolt zsidók szerepeltek, az egyiken jellegzetesen magyar, zsinóros kabátba öltözött meggyilkolt kisöccsei néztek rá.

A háború után Lili visszatért az immár Szovjetunióhoz tartozó Bilkére és hónapokon át várta családtagjait, rokonait. Miután feladta a reményt, a kommunizmus elől Prágán keresztül az Egyesült Államokba vándorolt ki. Férjével Floridában telepedett le és új családot alapított.

1980-ban az albumot a jeruzsálemi Jad Vasem intézetnek adományozta. Ezt fogja most elhozni magával az április 15-i megnyitóra az izraeli államfő, és egy időre megőrzésre át is adja a magyar emlékhelynek. Az album ez alkalomból magyar nyelven is megjelenik, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában.

A Jaross-listák

A magyarországi zsidóság gettósításáról, deportálásáról készült dokumentumok holléte a rendszerváltás óta vita tárgya. Az 1944 tavaszán Jaross Andor belügyminiszter utasítására a zsidó hitközségeknek a gettókba kényszerítendő zsidóságról személyenkénti listát kellett összeállítani. A gettósítási listák arra szolgáltak, hogy minden településen összeírják, kik azok, akik beköltöznek a felállított gettókba. A csendőrség által továbbított részletes listák még mindig nem kerültek elő a volt állambiztonsági iratok közül - sem a BM-ben sem a Történeti Hivatal jogutódjánál, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál (ÁSZTL) nem találják.

Serge Klarsfeld a nácikkal kollaboráló Vichy-kormány magas rangú hivatalnokait (Alois Brunner, Maurice Papon) háborús bűneikért bíróság elé citáló francia ügyvéd és történész Horváth Balázszsal, az Antall-kormány és Lamperth Mónikával, a jelenlegi kabinet belügyminiszterével korábban tárgyalt az iratok kiadásáról. Medgyessy Péter miniszterelnöknek címzett levelében a politikai akaratot kérte számon a magyar kormányon.

2003 novemberében a Nobel-díjas Elie Wiesel közbenjárására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a washingtoni Holokauszt múzeum egy adatvédelmi megállapodás keretében biztosította, hogy valamennyi magyar közlevéltár, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is kiadja a magyarországi zsidóság, illetve más etnikai-vallási, illetve politikai csoportok 1938-1945 közötti magyarországi üldöztetésére vonatkozó dokumentumokat.

2003. december 12-ével Hiller István kulturális miniszter 3 fős bizottságot hozott létre a Jaross-listák hollétének, keletkezésének és történetének feltárására. A Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója mellett Varga László és Soós László történészekből álló bizottság 2004 február végére készíti el jelentését.

A bizottság munkája során a Belügyminisztérium egykori iktatókönyvei alapján felderíti, ki és hova küldte ezeket a listákat 1944-ben. Majd kikutatja, hogy az iratokat az egykori belügyi szervek 1944 végén, 1945 elején hova szállíthatták, például átkerülhettek-e a magyar titkosszolgálatokhoz, illetve kijuthattak-e a Szovjetunióba. Utolsó lépésben tisztázzák, hogy azok, akik 1990 után látták vagy látni vélték a listákat a Belügyminisztérium irattárában, valóban azokat látták-e.

Holokauszt emléknap

A kulturális tárca tervei szerint megemlékezések lesznek mindazon magyar településen is, ahonnan 60 évvel ezelőtt zsidókat hurcoltak el haláltáborokba. A Nemzeti Kulturális Alap 100 millió forintos részalapot képez az emléknaphoz kötődő események szervezésének és művészeti alkotások létrehozásának február 15-ig pályázható támogatására. Az oktatási tárca pedig tanulmányi kirándulást szervez Auschwitzba a holokauszt áldozatainak iskolai emléknapján.

A Páva utcai zsinagóga építészettörténete

A zsinagógaépítészet virágzása Magyarországon a századfordulóra esett, amikor számos kiváló építész munkája nyomán keleties, móros stílusban, általában zártabb helyen, tömbök belsejében épültek templomok. Ezt az eklektikus formanyelvet követte a Páva utcai zsinagóga tervezője, Baumhorn Lipót (1860-1932) is, aki 25 zsidó templomot tervezett, például a szegedi, fiumei, ceglédi, újpesti és budapesti (Dózsa György út, Páva utca) zsinagógákat.

A Ferencváros nagyszámú zsidósága a kisebb, bérelt imahelyek helyett már 1910 körül tervezte új, nagyobb zsinagóga felépítését. A saroktelket 1909-ben a hitközösséghez tartozó Braun Géza gyáros ajánlott fel. Az első világháború azonban megakadályozta az építkezést, amihez végül Baumhorn Lipót tervei szerint kezdtek hozzá 1923-ban.

A zsinagógát rendhagyó módon helyezték el a rendelkezésre álló telken: bejárata a belsõ udvarra nyílik, az épület észak-déli irányú tengelye pedig a telek széleihez képest ferde, azokkal 45 fokos szöget zár be. (A zsinagógák tengelye általában kelet-nyugati irányú, a hívek kelet felé, a frigyszekrény felé fordulva imádkoznak).

A közadakozásból emelt, 1200 hívő befogadására alkalmas imaházat 1924. januárjában szentelték fel. 1944-ben internáló táborként használták. A háború után alkalomszerűen ismét tartottak istentiszteletet, majd az egyre fogyatkozó gyülekezet miatt 1982-ben bezárták.

mult-kor