Hogyan étkeztek a pompeji-i rabszolgák valójában?

A Pompejihez közeli Civita Giuliana villa feltárása során szokatlan dolgokra jöttek rá a kutatók. A leletek szerint a pompeji-i rabszolgáknak sokszor jobb minőségű ételekből álló, változatosabb étrendjük volt, mint a környék számos szabad polgárának. A 2024-ben indított ásatási program új eredményei alapjaiban formálják át a rabszolgaság gazdasági és társadalmi viszonyairól alkotott képünket.

A Pompeji Excavations E-Journal friss beszámolói szerint az egyik első emeleti cellában lóbabot tartalmazó amforákat, valamint egy nagy gyümölcskosarat találtak. A gyümölcsök — körte, alma vagy naspolya — különleges tápláléknak számítottak egy olyan közegben, ahol a rabszolgák nagyjából tizenhat négyzetméteres, legfeljebb háromágyas cellákban éltek. Ezek a leletek arra utalnak, hogy a gazda tudatosan táplálta szolgáit olyan élelmiszerekkel, amelyek a fizikai teljesítmény fenntartásához nélkülözhetetlenek voltak.

Miért kaptak jobb ételt a rabszolgák?

A római logika szerint a kemény fizikai munkát végző rabszolgák ellátása a hatékony munkavégzés alapfeltétele volt. A legújabb feltételezések szerint a villa szolganegyedében akár ötven munkás is lakhatott. Ellátásukhoz éves szinten körülbelül 18 500 kilogramm gabonára volt szükség. Az egészséges étrend azonban nem merült ki a helyi búzában: a vitaminokban gazdag gyümölcsök és a magas fehérjetartalmú lóbab csökkentették az alultápláltságból fakadó betegségek kockázatát. Így fordulhatott elő, hogy a pompeji villák rabszolgái sokszor minőségibb étrenddel rendelkeztek, mint sok szegény, de szabad polgár.

Egy éléskamra titkai

A tárolóhelyiségek elhelyezkedése sem volt véletlen. Az élelmiszert az első emeleten tartották, ahol a rágcsálók kisebb veszélyt jelentettek (ezt igazolta, hogy a földszinten több egér- és patkánymaradványt is találtak az elmúlt években).

Feltételezhető, hogy szigorú fejadagrendszer alapján működött a villa dolgozóinak ellátása. A napi ételmennyiséget a feladatok, az életkor és a nem határozta meg. Az első emeleti éléskamrát valószínűleg a gazda legmegbízhatóbb szolgái őrizték.

Ajtók, szerszámok és egy kapu nyomai

A földszinti helyiségekben több különleges tárgyat is felfedeztek a kutatók, például:

• egy kétszárnyú ajtó egyik megmaradt szárnyát;
• és egy mezőgazdasági eszközt, amellyel az állatok vontatta ekét irányították.

Fosztogatóktól a tudományig: a villa megmentés 

A Civita Giuliana villa feltárása 2017-ben új lendületet kapott, amikor a Torre Annunziata ügyészségével együttműködve a régészeknek sikerült megfékezniük a terület évtizedek óta tartó fosztogatását. A 2023–2024-es vizsgálatok célja az volt, hogy a korábbi bírósági eljárásokból származó információkat régészeti módszerekkel ellenőrizzék. A kutatók jelenlegi célja a villa alaprajzának minél pontosabb rekonstrukciója — ez alapozza meg ugyanis a helyszín jövőbeli megőrzésének és bemutatásának stratégiáját.