7 végzetes pillanat

Hihetetlen szép állapotú középkori hajóroncsot találtak a Fekete-tenger mélyén

2017. szeptember 27. 15:42

A Fekete-tengert keresztülszelő hajóútvonal évszázadokon át az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalnak számított Európa és a Kelet között. Számos, különféle árukkal megrakott hajó szelte a habokat, ám a kiszámíthatatlan elemeknek köszönhetően néhányuk sohasem érte el a túlpartot. A Black Sea Maritime Archaeology Project (MAP) részeként egy régészcsapat a Fekete-tenger mélyét vizsgálva több más hajóroncs mellett egy 13-14. századi, egészen hihetetlen módon konzerválódott hajót talált.

Hihetetlen szép állapotú középkori hajóroncsot találtak a Fekete-tenger mélyén

A kutatóprojekt nem kifejezetten hajótörések nyomait keresve kezdte el lézeres szkennelés alá vonni a Fekete-tenger fenekét, első számú céljuk a régió természetének mélyebb megismerése volt. Ám természetesen értesültek régész kollégáiktól, hogy a mélyben számos hajóroncsra is bukkanhatnak. A Fekete-tenger relatíve kevés sót tartalmaz és az oxigén koncentrációja is extrém módon kicsi, aminek köszönhetően a más vizekben igencsak elszaporodott, a faszerkezetek gyorsabb lebontását elősegítő miniatűr élőlények itt kevéssé gyarapodnak. Ha egy fából készült hajó elmerült a Földközi-tenger beltengerének számító víz habjaiban, akár évszázadokon át szinte tökéletes állapotban maradt.

A kutatócsapat egészen pontosan 43 hajóroncsot azonosított, a legrégebbi a 9. századból való. Az egyik legszebb módon egy 13-14. századra datálható jármű konzerválódott. A megkérdezett szakértők szerint egészen kivételes leletre bukkantak a kollégák. Számos, főként velencei forrásban olvastak már a most fellelt hajótípusról, ám mindezidáig még egyet sem találtak belőle. A roncs annyira jól ellenállt az idő vasfogának, hogy az árboca még mindig az ég felé mered.

„Mind Velence, mind Genova kereskedői széles körben alkalmazták e hajótípust, sőt mi több a keresztesek zöme ilyen típussal utazott a Szentföldre” – magyarázta Kroum Batchvarov, a Connecticuti Egyetem munkatársa, a projekt vezetője. A kutatók elsődleges célja egyébként a tengerfenék homok- és kőzetrétegeinek tanulmányozása, hogy a térség áradásainak történetét jobban megérthessék.

Kr. e. 5600-ban a Földközi-tenger vízszintjének emelkedése következtében a sósvíz áttörte a Dardanellákat, majd a Boszporuszt is, és hatalmas árhullámot okozott a mai Fekete-tenger medencéjében. Abban az időben a Fekete-tenger valójában nem tenger volt, hanem édesvizű tó, és jóval kisebb vízfelületre terjedt ki, mint ma. A kialakuló árhullám végigsöpört a még úgy is hatalmas tó mocsaras partján kiépülő, virágzó cölöpvárosokon, és azon helyeket, amelyek egykor gyönyörű tópartoknak adtak otthont, több tíz méter mély tenger lepte be.

A jelenlegi tenger méretének kialakulása földtörténeti szempontból villámgyorsan, vélhetően kevesebb, mint egy év lefolyása alatt zajlott le. A „Fekete-tó” partjának szerencsésen megmenekülő lakói szétszéledtek, és továbbadták az özönvíz történetét. Néhány kutató szerint ezen elbeszélés lehetett a Kr. e. 360 körül írott egyik Platón-mű alapja, amelyben a történelemben először vetette papírra Atlantisz nevét.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!