Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány

A rómaiak Karthágó helyét sóval hintették be

A legenda szerint a harmadik pun-római háború végén, Kr.e. 146-ban ifjabb Scipio elfoglalta az észak-afrikai Karthágó városát, falait lerombolta, földjét felszántotta, s barázdáit sóval hintette be. A tévhit még az 1930-ban kiadott Cambridge Ancient History-ban is ismert és megkérdőjelezhetetlen tényként szerepelt.

Ez a felvetés azonban teljesen alaptalan, ugyanis egyetlen ókori forrás sem szól erről. Legrészletesebben az ostromot végignéző Polübiosz feljegyzései alapján beszámoló Appianosz 2. századi művében olvashatunk a város lerombolásáról, ám ott csak arról szól a fáma, hogy átkot mondtak az ellenséges városra, és megtiltották, hogy bárki ott lakjék.

A Bibliában azonban találunk rá példát. A Bírák könyvében Szichem városa fellázadt az Izraelen uralkodó Abimelek ellen, aki elfoglalta a lázadó települést, „a benne lévő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta, és bevetette sóval.”

Valószínű, hogy csak egy fantáziadús középkori krónikás vette át a bibliai legendát, s terjesztette el igen masszívan a tévhitet. Az Úr büntetésének tarthatta a sóval való behintést, amelyet a keresztény szempontból bűnös Karthágó minden szempontból megérdemelt.

Az iskolarendszerben szájról szájra terjedt a történet, és az ókortudomány közismert közhelyévé vált. Az állítást feltétel nélkül elfogadta mindenki, bár senki nem tette fel a  nyilvánvaló kérdést: elképzelhető-e, hogy a római seregnél akkora mennyiségű só lehetett, amely egy egész város beszórására elegendő lett volna?

1. A rómaiak Karthágó helyét sóval hintették be
2. A középkori lovagok erényövet tettek asszonyaikra
3. A földesurak éltek az első éjszaka jogával
4. Medici Katalin veszedelmes méregkeverő volt
5. II. Katalin cárnőnek elképesztően sok szeretője volt
6. A párizsi Bastille a zsarnokság börtöne volt
7. Viktória királynő prűd asszony volt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• „Túl élénk” volt, ezért nem vették fel jezsuitának a későbbi I. János Pál pápát
• Új dogmát nem hirdetett, mégis új korszakot hozott a II. vatikáni zsinat
• Pápa a Vasfüggönyön túlról – milyen hatással volt II. János Pál a keleti blokk országaira?
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• Igaz lehet Johanna középkori nőpápa legendája
• Amikor a halott pápát ítélik el: a 897. évi „hullazsinat”
• Tizenéves fiúk vére sem mentette meg a haláltól a boszorkánybullát kiadó VIII. Ince pápát
• Az első Borgia pápa és a nándorfehérvári diadal – így született a déli harangszó
• És mégis mozog a Föld: Galileo kíméletlen vitája az egyházzal