Hét csapnivaló uralkodó a történelemből

IV. (Rettegett) Iván cár (1547-1584)

Iván Vasziljevics herceg szinte folyamatos életveszélyben nevelkedett, a moszkvai udvar felette gyámkodó vérszomjas bojárjainak folyamatos egymás elleni küzdelme közepette. Gyermekkori tapasztalatai mélyen elültették benne a nemességgel szembeni bizalmatlanságot és gyűlöletet, valamint a végtelen kegyetlenségre való hajlamot – 13 éves korában egy bojárt már kutyákkal tépetett szét.

Mindössze hároméves korában, 1533-ban lett Moszkva nagyfejedelme, majd 1547-ben elsőként vette fel a minden oroszok cárja címet. A bojárokat letörve, birtokaikat elkobozva létrehozta a szolgáló nemesség jellegzetesen orosz intézményét, amely a nyugat-európai hűbéri berendezkedésnél jóval kiszolgáltatottabb helyzetben tartotta az ország földbirtokosait.

A szolgálati birtokok osztogatása hozta magával több millió ember permanens jobbágysorba taszítását is. Habár idővel az uralkodótól függő nemesek el tudták érni, hogy saját birtokokkal is rendelkezzenek, a szinte rabszolgaként kezelt jobbágyok (holopok) kasztja egészen a 19. század második feléig szinte változatlan maradt.

Iván az ország jókora részét saját birtokaként kormányozta (opricsnyina), amelyen lovas rendfenntartói járőröztek, és szabad kezet kaptak bárki letartóztatására bármilyen okból.

A tatárok elleni hadjáratok mellett hosszúra nyúló háborút kezdett a Balti-tengerre való tengeri kijáratért (az úgynevezett livóniai háborút), ennek során – mivel nem bízott Novgorod városának vezetésében, és attól félt, átállnak a Litván Nagyfejedelemség oldalára – megelőző csapásként felégette a várost, és emberek tízezreit gyilkoltatta le.

Magánéletében sem volt sokkal kellemesebb személyiség: 1581-ben annak „szerénytelen” öltözködése okán összeverte terhes menyét, Jelena Seremetyevát, aki emiatt elvetélt. Nem sokkal később az emiatt feldühödött másodszülött fiát, Ivánt a vita hevében jogarával sújtotta fején, halálát okozva.

IV. Iván sok tekintetben bizonyult alkalmas uralkodónak, brutalitásáról, üldözési mániába hajló bizalmatlan természetéről és meggondolatlanságáról azonban már életében hírhedt volt.

1. Caligula (Kr. u. 12-41)
2. XII. János pápa (955-964)
3. János angol király (1377-1399)
4. IV. (Rettegett) Iván cár (1547-1584)
5. II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király, 1576-1612)
6. I. Ranavalona madagaszkári királynő (1828-1861)
7. II. Lipót belga király (1865-1909)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Blondi szemszögéből nézhetjük végig Hitler utolsó napjait
• Cranach festményének útja Hitler nappalijától a londoni Nemzeti Galériáig
• A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
• Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
• Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
• A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
• Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”