Hét csapnivaló uralkodó a történelemből
2020. július 24. 15:51 Múlt-kor
Korábban
IV. (Rettegett) Iván cár (1547-1584)
Iván Vasziljevics herceg szinte folyamatos életveszélyben nevelkedett, a moszkvai udvar felette gyámkodó vérszomjas bojárjainak folyamatos egymás elleni küzdelme közepette. Gyermekkori tapasztalatai mélyen elültették benne a nemességgel szembeni bizalmatlanságot és gyűlöletet, valamint a végtelen kegyetlenségre való hajlamot – 13 éves korában egy bojárt már kutyákkal tépetett szét.
Mindössze hároméves korában, 1533-ban lett Moszkva nagyfejedelme, majd 1547-ben elsőként vette fel a minden oroszok cárja címet. A bojárokat letörve, birtokaikat elkobozva létrehozta a szolgáló nemesség jellegzetesen orosz intézményét, amely a nyugat-európai hűbéri berendezkedésnél jóval kiszolgáltatottabb helyzetben tartotta az ország földbirtokosait.
A szolgálati birtokok osztogatása hozta magával több millió ember permanens jobbágysorba taszítását is. Habár idővel az uralkodótól függő nemesek el tudták érni, hogy saját birtokokkal is rendelkezzenek, a szinte rabszolgaként kezelt jobbágyok (holopok) kasztja egészen a 19. század második feléig szinte változatlan maradt.
Iván az ország jókora részét saját birtokaként kormányozta (opricsnyina), amelyen lovas rendfenntartói járőröztek, és szabad kezet kaptak bárki letartóztatására bármilyen okból.
A tatárok elleni hadjáratok mellett hosszúra nyúló háborút kezdett a Balti-tengerre való tengeri kijáratért (az úgynevezett livóniai háborút), ennek során – mivel nem bízott Novgorod városának vezetésében, és attól félt, átállnak a Litván Nagyfejedelemség oldalára – megelőző csapásként felégette a várost, és emberek tízezreit gyilkoltatta le.
Magánéletében sem volt sokkal kellemesebb személyiség: 1581-ben annak „szerénytelen” öltözködése okán összeverte terhes menyét, Jelena Seremetyevát, aki emiatt elvetélt. Nem sokkal később az emiatt feldühödött másodszülött fiát, Ivánt a vita hevében jogarával sújtotta fején, halálát okozva.
IV. Iván sok tekintetben bizonyult alkalmas uralkodónak, brutalitásáról, üldözési mániába hajló bizalmatlan természetéről és meggondolatlanságáról azonban már életében hírhedt volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap