Hét borzasztó halálnem a viktoriánus Nagy-Britanniából

Életveszélyes gyárak

A 19. század egyik meghatározó folyamata volt az iparosodás, és a szövetektől a hadianyagig szinte minden fontosabb használati cikk előállítása az arra olcsóbban és nagyobb mennyiségben képes gyárakba helyeződött. Itt felnőttek – és gyermekek – tömegeit alkalmazták, ami csak növelte a halálos balesetek esélyét.

Az angliai Manchester híres pamutgyártó üzemei a legveszélyesebb munkahelyek közé tartoztak. Az üzemeken belül a levegőben hatalmas koncentrációban voltak jelen az apró gyapotszálak, amelyek felgyülemlettek az alkalmazottak légzőrendszerében és súlyosan károsították az egészséget.

Ennél közvetlenebb veszélyekkel is szembenéztek a textilüzemek munkásai: a szövőgépek bárkit a ruhájánál vagy a hajánál fogva mozgó elemeik közé ránthattak, és súlyos vagy halálos sérüléseket okozhattak.

Sok gyárban a gyermekeket méretük miatt arra alkalmazták, hogy a gépek alatti padlót takarítsák, illetve a leesett tárgyakat előkotorják – miközben a gépek továbbra is működésben voltak.

Egyetlen apró hiba vagy figyelmetlenség is halálos kimenetelű lehetett, az ilyen esetek nagy száma pedig végül törvényi szabályozáshoz vezetett mind a munkahelyi biztonság, mind a munkaórák számának tekintetében, valamint a gyermekmunka visszaszorításával is járt.

1. Gyúlékony kelmék
2. Túladagolt kiskorúak
3. A kolera réme
4. A zöld méreg
5. Életveszélyes gyárak
6. Spontán öngyulladás
7. A védőoltások eredete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye