Hallgatás övezi a kínai kulturális forradalom hatvanadik évfordulóját

A Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága napra pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1966. május 16-án adta ki azt a történelmi jelentőségű körlevelet (a "május 16-i értesítést"), amely hivatalosan is elindította a kulturális forradalmat. Az évfordulót a kortárs kínai állami és pártmédia teljesen figyelmen kívül hagyta, a hatóságok pedig továbbra is szigorúan tiltják a téma nyilvános vitáját és a független kutatásokat. A kínai közösségi oldalakon (például a Weibón) a kulturális forradalomra utaló kifejezéseket algoritmikusan blokkolják.

Az állami emlékezetpolitika szigorát jelzi, hogy Kína egyetlen, a szárazföldi területen működő, a forradalom áldozatainak emléket állító múzeumát (Shantouban) már 2016 áprilisában, az 50. évforduló előtt bezárták, az épületet pedig kormányzati propagandaplakátokkal fedték be. Bár a KKP egy 1981-es határozatában még "katasztrófának" nevezte az eseménysorozatot, Hszi Csin-ping jelenlegi elnök vezetése alatt egy 2021-es új állásfoglalás finomított az értékelésen, marginalizálva a brutális erőszakot, és a korszakot csupán "Mao Ce-tung hibájaként" keretezte.

A kulturális forradalom a "Nagy ugrás" (1958–1962) gazdasági katasztrófájára adott válasz volt. Miután a gazdasági reformprogram okozta pusztító éhínség 30–45 millió emberéletet követelt, Mao Ce-tung a hatalmát féltve indította el a forradalmat, hogy leszámoljon pártbéli riválisaival (például Teng Hsziao-pinggel) és a "revizionistákkal".

A tízéves időszakot három fázisra osztják: a radikális diákokból álló Vörösgárdisták által fémjelzett erőszakos "vörös évekre" (1966–1968), amikor értelmiségieket vertek agyon és könyveket égettek; a hadsereg és az állambiztonság által dominált, a fiatalokat átnevelő táborokba kényszerítő "fekete évekre" (1968–1971); valamint az anarchiából az 1976-os maói halálig tartó "szürke évekre", amikor az állami kontroll enyhülésével a vidékieken kezdett újra megjelenni a magántulajdon csírája (amely megágyazott a későbbi tengi gazdasági reformoknak).

Érdekesség, hogy a cenzúra ellenére az események emlékezete a kínai fiatalok körében szubkulturális formában 2025 végén újraéledt. A Bilibili videómegosztó platformon a Z-generáció a kulturális forradalom esztétikáját, jelszavait és a maói nosztalgiát felhasználva kezdte el kritizálni a kortárs Kína hatalmas gazdasági egyenlőtlenségeit és osztálytagozódását. Az amerikai Ohio State University elemzése szerint a hatóságok az ideológiai kisajátítástól tartva azonnal törölték ezeket a (legtöbbször a "Youth" /Mao mesék/ című 2017-es film részleteit felhasználó) tartalmakat, nehogy a történelmi múlt a jelenlegi pártvezetés elleni fegyverré váljon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban