Gawroniec titkai: ismeretlen neolitikus védművekre bukkantak Lengyelországban

Egy friss kutatás eredményei kimutatták: a lengyelországi Gawroniec-hegyen lévő neolitikus település nemcsak a kovakőfeldolgozás egyik fontos központja, hanem mesterségesen kialakított védelmi rendszer is volt.

A Świętokrzyskie vajdaság területén végzett friss kutatások több ezer régészeti leletet hoztak felszínre. A legmeglepőbb felfedezés mind közül azonban egy eddig ismeretlen, nagyméretű árokrendszer volt, amely számos kérdést vetett fel a kutatókban. Hamar egyértelművé vált ugyanis: a domb nem egy egyszerű természeti képződmény, hanem emberek által létrehozott védelmi hálózat lehetett egykor.

Gawroniec feltárása modern módszerekkel

A kutatást az Ostrowiec Świętokrzyski Történelmi és Régészeti Múzeum régészei végezték a Relicta Alapítvánnyal együttműködésben. A vizsgálatok során mintegy 7,5 hektárnyi területet néztek át a kutatók.

Artur Jedynak régész a PAP hírügynökségnek elmondta: „Még a modernkori zavaró tényezők gondos kiszűrése után is több ezer valódi régészeti objektumot azonosítottunk.”

A leletek meglehetősen sűrűn helyezkedtek el a területen: a feltárt térség bizonyos részein akár száz objektum is előkerülhetett a föld mélyéből. Lakóépületek nyomait ugyanakkor sem a mostani mérések, sem a korábbi ásatások során nem tudták egyértelműen azonosítani a kutatók.

Védelmi árkok és mesterséges tereprendezés

A kutatás legjelentősebb eredményei azok a domb délnyugati részén feltárt, mintegy 100 méter hosszú, helyenként öt méter széles képződmények voltak, amelyek védelmi árkok lehettek egykor. „A feltárt geometrikus formák a neolitikumban kezdődő emberi beavatkozások eredményei lehetnek” – hangsúlyozta Jedynak. A domb lábánál ősi nyersanyag-kitermelés nyomait is azonosították.

Gawroniec jelentősége

A késő neolitikumban Gawroniec kulcsszerepet játszott a kovakő feldolgozásában, szoros kapcsolatban állva a Świeciechów környéki lelőhelyekkel. A település valószínűleg termelési csomópontként működött: itt dolgozhatták fel a Krzemionkiból származó nyersanyagot, majd innen vihették tovább a kész tűzkőeszközöket a mai Kis-Lengyelország többi részére.

Egy sérülékeny örökség jövője

A kutatók a terület állapotromlására is figyelmeztették az embereket. A 2010 óta készült terepmodellek összevetése szerint a természetes erózió és a mezőgazdasági tevékenység egyaránt gyorsítja a felszín pusztulását. „Elengedhetetlen egy külön védelmi terv kidolgozása” – emelte ki Jedynak.

A gawronieci lelőhely szerves része annak a kultúrtájnak, amely a krzemionki bányakomplexumot is magába foglalja. A régió 2019-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

A krzemionki bányákat Jan Samsonowicz fedezte fel 1922-ben. A mintegy 4000 aknából álló komplexum a világ legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt őskori kovakőbányászati területe, amelynek jelentősége messze túlmutat a régió határain.