Gabonát temettek halottaik mellé az ősi Szudán lakói
A mai Szudán területén élt földművesek már 7000 évvel ezelőtt is termesztettek gabonát, évszázadokkal korábban, mint eddig hitték - derült ki egy új kutatásból.
Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült árpa- és búzamaradványokat azonosítania két neolitikus temető sírmellékleteiben Szudán északi és középső részén. Eredményeikről az amerikai PLOS ONE tudományos folyóiratban számoltak be.
"Kutatásunk bebizonyította, hogy a Nílus mentén élők nemcsak vadnövényeket gyűjtöttek, hanem árpát és búzát is termesztettek" - közölte Welmoed Out, a Kieli Egyetem munkatársa.
Az Out és Marco Madella barcelonai környezetrégész vezette kutatócsapatnak nagy felbontású mikroszkóppal és radiokarbonos kormeghatározással sikerült megállapítania a leletek keltezését. A tudósok a növények bőrszövetéből származó kovaszemcsét, a fitolitot kutatták, amelynek előnye, hogy nagyon ellenálló anyag, s akkor is megmarad, ha a többi növényi maradvány megsemmisül. Ezen túlmenően a szakemberek a fogzománcon lévő szénizotópok elemzésével az elhunytak étrendjére vonatkozóan is új információkra tettek szert.
Ez is érdekelhet
A búza nemesítése 10500 évvel ezelőtt kezdődött a Közel-Keleten, majd onnan terjedt el Belső-és Dél-Ázsiába, illetve Európába és Észak-Afrikába - mint kiderült, ez utóbbi folyamat sokkal gyorsabban zajlott le, ahogy eddig sejteni lehetett. "Az itt élők táplálkozási szokásai a korábbi feltételezésekkel ellentétben jóval változatosabb volt. Továbbá az a tény, hogy a gabonát eltemették, azt jelenti, hogy különleges, szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak neki" - mondta el Out.
