Brazíliába menekült magyarok fényképeiből és életrajzaiból nyílik két kiállítás Veszprémben

Az egyik kiállítás Kurt Klagsbrunn brazil fotóművész munkásságából ad ízelítőt, bepillantást engedve a dél-amerikai országba az első világháború elől menekültként érkezettek új életkezdésébe. A száműzöttek öröksége (1933–1945) című tárlat Brazíliába menekültek életrajzát mutatja be – közölték a szervezők kedden az MTI-vel.

A kiállításokat Susan Kleebank, Brazília magyarországi nagykövete nyitja meg.

Mint a közleményben kiemelték, az osztrák, zsidó származású Kurt Klagsbrunn (1918–2005) maga is a második világháború idején emigrált Bécsből Brazíliába, ahol menedéket és a háború után új hazát talált.

„Érzékenységével és humorérzékével mindig új nézőpontot fedezett fel az emberekkel, a tájjal és a kultúrával kapcsolatban, és neki köszönhetően a brazilok is újszerű látásmódot alakítottak ki hazájukról. Ez a kiállítás ezt a látásmódot a művész 1940 és 1960 között készült fotóin keresztül mutatja be” – idézte a közlemény Susan Kleebank nagykövetet.

A mostani tárlatra kiválasztott fényképek tanúi annak a folyamatnak is, amelynek során a menekültek, akik arra kényszerültek, hogy mindent hátrahagyjanak, megtalálják az eszközöket, hogy újraépítsék érzelmi és szakmai kapcsolataikat azon a földön, amely menedékül szolgált nekik.

„A sorozat képei közéletet és magánéletet, politikát és gazdaságot, gazdagokat és szegényeket, vidéki falvakat és nagyvárosokat ábrázolnak, amelyek sokszínű és ösztönző módon keverednek egymással” – emelte ki a két kurátor, Marta és Victor Klagsbrunn.

A száműzetés öröksége (1933–1945) – Brazíliában maradandót alkotó II. világháborús menekültek című kiállítás a brazil nagykövetség és a brazíliai Stefan Zweig Ház közös szervezésében jött létre a Leonardo Dourado által 2015-ban rendezett Száműzöttek dala (Canto dos Exilados) című dokumentumfilm-sorozat, valamint A nácizmus és a fasizmus elől Brazíliába menekültek szótára (Dicionário Biográfico dos Refugiados do Nazifascismo no Brasil) képei és életrajzi tájékoztatói alapján.

A szótár a Stefan Zweig Ház gondozásában jelent meg 2021-ben, és az említett időszakban Brazíliába érkezett csaknem 15 ezer menekült közül háromszáz életrajzát mutatja be. A mostani tárlat 38 külföldi, többségükben európai zsidó menekültet mutat be, akik kiemelkedőt és maradandót alkottak Brazíliában, többek között a zene, a fotóművészet, a színház, az irodalom, a műfordítás, a közgazdaságtan, a tudomány, a vizuális művészetek vagy a labdarúgás területén.

Tizenketten Magyarországról indultak, ahonnan Németország, Lengyelország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Ukrajna után az egyik legnagyobb számban érkeztek menekültek Brazíliába. A tizenkét magyar menekült életét és brazíliai munkásságát külön teremben tekinthetik meg a látogatók.

Az S-stúdiónak a Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében megújult Simoga-ház ad otthont. A száműzetés öröksége (1933–1945) – Brazíliában maradandót alkotó II. világháborús menekültek című kiállítás szeptember 29-ig tekinthető meg az S-stúdióban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?