Elrejtett levelek nyújtanak betekintést a francia expedíció tragikus sorsába

Egy tizenkilencedik századi kötet lapjai között bukkantak rá a 18. század végén nyomtalanul eltűnt La Pérouse-expedíció egyik prominens tudósának eddig ismeretlen magánleveleire. A felfedezésről beszámoló The Guardian szerint a becslések szerint harminc- és ötvenezer euró közötti értékű levelek kivételes történelmi forrásnak számítanak, mivel az elsüllyedt hajórajról eddig szinte kizárólag száraz, tudományos beszámolók maradtak fenn.

A leveleket Jean-André Mongez természettudós és kanonok vetette papírra egy normandiai nemesi családból származó, férjes asszonynak, Louise Victoire Le Cloustier-nek címezve.

Benoît Derouineau árverező egy értékesítésre előkészített, egyébként átlagosnak számító 19. századi metszetes könyvben bukkant az elrejtett dokumentumokra. Ludovic Miran kéziratszakértő szerint a szövegek burkolt szerelmes levelekként is értelmezhetők, amelyekből kiderül, hogy a férfit komolyan megviselte a nő házassága. A levelek hangvétele alapján a természettudós korábban vélhetően megsértette az asszonyt, és megbánást tanúsítva ígérte, hogy jobb emberként fog visszatérni az utazásról.

Az intim hangvételű sorok drámai bepillantást engednek a tengerészek és a kutatók mindennapi pszichológiai küzdelmeibe az éveken át tartó, embert próbáló expedíció során. Mongez részletesen beszámolt a szélsőséges körülményekről és az út során bekövetkezett tragédiákról, köztük arról a szamoai incidensről, amelyben az Astrolabe kapitánya és tizenegy tengerésze életét vesztette a helyiekkel vívott összecsapásban.

Az utolsó, hazaküldött levelében a tudós kifejtette, hogy az utazás szomorú fordulatot vett, és a csekély tudományos eredmények nem kárpótolják a rengeteg szenvedésért. Bár Le Cloustier 1821-ben bekövetkezett haláláig sosem tudta meg, mi történt Mongez-zsel, a papír kopásnyomai arról tanúskodnak, hogy a leveleket többször is elolvasta, miközben minden bizonnyal rejtegetnie kellett őket a férje elől.

A Jean-François de Galaup de La Pérouse gróf vezette expedíciót maga XVI. Lajos francia király indította útnak 1785 augusztusában. A La Boussole és a L'Astrolabe fregattok fedélzetén összesen 225 fős legénység és népes tudóscsoport hagyta el Brest kikötőjét azzal a céllal, hogy túlszárnyalják a brit James Cook kapitány felfedezéseit. A küldetés mögött egyértelmű politikai és kereskedelmi szándékok is meghúzódtak, a francia udvar ugyanis új gyarmati bázisokat keresett, és ellenőrizni akarta a britek ausztráliai terjeszkedéséről szóló híreket. A hajók közel három éven át küldtek rendszeres jelentéseket többek között Alaszkából, Kaliforniából, Ázsiából és a kamcsatkai orosz területekről.

A francia hajóraj 1788 márciusában hagyta el az ausztráliai Botany-öblöt, ahonnan többé nem érkezett hír felőlük. La Pérouse legnagyobb csalódására alig hat nappal a megérkezésük előtt a brit Első Flotta, Arthur Phillip kapitány vezetésével már birtokba vette a területet. A kortársak számára a La Pérouse-expedíció sorsa a korszak egyik legnagyobb rejtélyévé vált; a legenda szerint a vérpadra lépő XVI. Lajos 1793 januárjában még utolsó szavaival is a felfedezők sorsa felől érdeklődött.

Később kiderült, hogy a két hajó feltehetően a Salamon-szigetektől keletre fekvő Vanikoro-sziget korallzátonyainál süllyedt el egy heves viharban. A roncsok első darabjait már 1826-ban megtalálták, de a hajók pontos azonosságát csak egy 2005-ös régészeti expedíció igazolta hivatalosan.