Először olvasható magyarul a 17. századi Indiana Jones útleírása

Henry Blount 1636-os, az Oszmán Birodalmat és a korabeli Magyarországot bemutató útleírása első alkalommal jelenik meg magyar nyelven az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiadásában. A kötet jelentős mértékben árnyalja a 17. századi európai utazók keleti orientációjáról és a török hódoltság területéről alkotott eddigi tudományos képet.

Az Utazás a Közel-Keleten címmel megjelent művet Bakonyi Zsuzsanna, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának tudományos kutatója fordította le és rendezte sajtó alá. A kötet alapjául a londoni kiadású, 1636-os eredeti mű második nyomtatott verziója szolgált.

A szöveg rávilágít arra az utazási és ismeretszerzési gyakorlatra, amely a kora újkori Angliát jellemezte. Blount írása már saját korában is kiemelkedő népszerűségnek örvendett, hiszen a 17. század folyamán további hat angol és egy német, a 18. században pedig több holland kiadást is megért, mielőtt a modern korban francia és török nyelvre is lefordították volna.

A mű fennmaradása szorosan kötődik gróf Apponyi Sándor háromezer darabot számláló hungarikagyűjteményéhez, amelyet ma a nemzeti könyvtár őriz. A külföldön nyomtatott, de magyar vonatkozású idegen nyelvű munkák között a szöveg kiemelt fontosságú, mivel az utazó 1634 tavaszán Velencéből indulva a történelmi Magyarország területén keresztül jutott el a Levantéba.

Blount tizenegy hónap alatt mintegy hatezer mérföldet tett meg javarészt szárazföldi úton. Az út során kilenc királyságot érintett, és részletes feljegyzéseket készített a helyi lakosság életmódjáról, szokásairól és a politikai viszonyokról. A most megjelent magyar kötet illusztrációit szintén az Apponyi-gyűjtemény korabeli metszeteiből válogatták a szerkesztők.

Henry Blount (1602-1682) személye és motivációja egyedülálló a korszak irodalmában. Az angol királyi udvar kereskedelmi és hajózási tanácsadójaként nem csupán kalandvágyból indult útnak, hanem kifejezetten az angol államigazgatás számára hasznosítható, racionális megfigyeléseket kívánt tenni az oszmán társadalmi berendezkedésről.

Útleírásában részletesen dokumentálta a hódoltsági területek mindennapjait, a kávé és a sörbet fogyasztási szokásait, a többnejűség intézményét, a bortilalmat és a vallási sokszínűséget. Szemléletmódja azért is figyelemre méltó a kora újkori források között, mert kísérletet tett az iszlám világ demisztifikálására, és az európai keresztény felsőbbrendűség hangoztatása helyett a birodalom működési mechanizmusainak objektív megértésére törekedett.

A kötet hivatalos bemutatóját 2026. június 4-én tartják az OSZK kutatóinak és történész szakértőknek a részvételével.