Izgalmas korrajz a XVIII. századi Debrecenről egy angol utazó tollából
2022. augusztus 15. 08:55 Múlt-kor, Honismeret
A XVIII. századi Magyarországról szóló, külföldi utazók által készített útleírások közül megkülönböztetett figyelmet érdemel Robert Townson 1797-ben Londonban megjelent Travels in Hungary in the year 1793 című munkája. Nem csupán azért, mert viszonylag kevés brit utazó kereste föl ekkoriban Magyarországot (Townsonon kívül Lady Mary Wortley Montague, Richard Pococke és William Hunter örökítették meg hosszabb leírásban tapasztalataikat, de azért is, mert leírásai igen alaposak, több tudományterületen úttörő jellegűek, s ezért igen jelentős forrásértékkel bírnak.
Korábban
Rózsa Péter: Robert Townson leírása Debrecenből 1793-ból című tanulmánya teljes egészében a Honismeret folyóirat 2020/4. számban, az alábbi linkre kattintva olvasható.
Robert Townson a ma Londonhoz tartozó Richmondban született 1762-ben. Apja korai halála után a család Észak-Angliába költözött, s Townson Edinburgh híres egyetemére iratkozott be. Itt James Hutton javaslatára az Edinburgh Royal Society tagjává választották.
Tanulmányait néhány év után Párizsban, majd Göttingenben folytatta. 1791-es göttingeni tartózkodása alatt ellátogatott Magyarországra, s erre az utazásra az 1793 májusa és októbere közötti időszakban került sor.
Illusztráció a Travels in Hungary című könyvéből: magyar paraszt és nemes nemzeti öltözetben
Hazatérve Angliába hiába próbált támogatókat szerezni tudományos terveihez, ezért 1807-ben kivándorolt Ausztráliába. Itt lényegében fölhagyott tudományos tevékenységével, s 1827-ben bekövetkezett haláláig gazdálkodással foglalkozott. A mintegy féléves magyarországi útja során igen nagy területet járt be.
Bécsből Sopronba, majd Győrön, Komáromon és Esztergomon át Budára és Pestre vezetett az útja. Innen Gyöngyös érintésével Egerbe utazott, majd a Hortobágyon keresztül érkezett Debrecenbe, ahonnan Nagyváradra ment. Ezt követően visszafordult, s Tokajon és Kassán át (a Baradla-barlanghoz tett kitérő után) érkezett a Szepességbe.
Ezt követően több túrát tett a Magas-Tátrában (megmászva többek között a Krivánt). Rövid wieliczkai kitérő után Selmecbánya érintésével Pozsonyba utazott, majd visszatért Bécsbe.
Városleírásai között különleges figyelmet érdemel debreceni beszámolója. Könyvének egy teljes fejezetét (Chapter IX) a városban szerzett tapasztalatai leírásának szenteli (csupán Pest-Budáról, Egerről és Nagyváradról ír hasonló részletességgel), s ebben kultúrtörténeti (lásd a kollégiummal kapcsolatos megállapításait), s különösen néprajzi szempontból igen fontos anyagot közöl (lásd a debreceni kenyér, a szappan, a guba készítéséről írtakat).
A Szent András-templom és a Verestorony
Ráadásul, nem függetlenül a ténytől, hogy könyve franciául is megjelent, nem lebecsülendő hatást gyakorolt a XIX. század első felében a külföldiek által Debrecenről alkotott kép kialakulásában. Magyarországról és a magyarokról sokat tudott, s nagyon jó véleménnyel volt az országról és lakosairól, tanulmányozta történelmét, társadalmát, gazdaságát utazása előtt, s könyve írásakor is.
A nyugat-európai viszonyokhoz képest joggal találta elmaradottnak hazánkat, s a korábban látott magyar városokhoz (Győr, Komárom, Buda, Eger) képest Debrecen valóban falusias külsőt mutathatott, ami annál is inkább meglephette az alföldi települések látványához nem szokott utazót, mert az ország legnépesebb településétől valószínűleg városiasabb megjelenést várt. A következőkben könyvének a Debrecenről szóló IX. fejezetét közlöm. Az általam készített fordítás eddig nyomtatásban még nem jelent meg.
Rózsa Péter: Robert Townson leírása Debrecenből 1793-ból című tanulmánya teljes egészében a Honismeret folyóirat 2020/4. számban, az alábbi linkre kattintva olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.