Előkerült Martha Washington saját kezű levele

Egy ritka, eddig lappangó magánlevéllel bővült Martha Washington fennmaradt írásos hagyatéka, amely a korszak gyermekbetegségeibe és a család belső életébe is bepillantást enged. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár kézirattára szerint a dokumentum történelmi értékét jelentősen növeli, hogy ez az első olyan irat az intézmény gyűjteményében, amelyet az első amerikai elnök felesége bizonyíthatóan a saját kezével vetett papírra.

Az 1760. szeptember 29-én kelt levelet Martha Washington egy közeli barátnőjének, Margaret Greennek címezte. A szöveg középpontjában a levélíró négyéves kislányának, Patsynek az egészségügyi állapota és egy közelmúltbeli súlyos betegségből való lábadozása áll. Az édesanya arról számolt be, hogy a gyermeket rohamok és lázas epizódok kínozták, amelyeket a modern orvostörténeti kutatások epilepsziaként azonosítanak.

A korabeli orvoslás szabályai szerint a kislányt kínafakéreggel, azaz kininnel, valamint különféle keserű gyógynövénykivonatokkal kezelték. A levélből kiderül, hogy a terápia részeként a beteget kocsikázni is elvitték, mivel a friss levegőt jótékonynak tartották a felépülés során.

A kislány állapota a gondos ápolás ellenére sem javult tartósan, és a rohamok a későbbiekben is visszatértek. Patsy tizenhét éves korában, 1773 nyarán váratlanul elhunyt, ami mélyen megrázta a családot. George Washington a naplójában szűkszavúan, de megrendülten jegyezte fel a tragédiát, míg sógorának, Burwell Bassettnek írt levelében részletesebben is beszámolt a gyászról. A későbbi amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy a hirtelen és váratlan csapás a feleségét a nyomorúság legmélyebb pontjára taszította. A most előkerült korai levél ismeretében a család későbbi fájdalma és a kislány hosszan tartó betegsége még élesebb megvilágításba kerül.

A dokumentum nemcsak a Washington család életébe, hanem a címzett, Margaret Green küzdelmes sorsába is betekintést enged. A barátnő néhány évvel a levélváltás után megözvegyült, majd feleségül ment egy helyi orvoshoz, William Savage-hez. A második házasság hamar megromlott, a fennmaradt iratok szerint a férj erőszakosan bánt a feleségével, ami végül a pár különválásához vezetett. Az elszegényedett és kiszolgáltatott asszonyt George Washington évtizedeken át támogatta, saját vagyonából is áldozva a nő jogi és pénzügyi védelmére. A jövőbeli elnök irathagyatékában több mint harminc évet fognak át azok a dokumentumok, amelyek a nehéz sorsú barátnő megsegítését rögzítik.

Martha Washington anyai sorsát a 18. századi észak-amerikai gyarmatokra jellemző rendkívül magas gyermekhalandóság határozta meg. Első férjével, Daniel Parke Custisszal kötött házasságából négy gyermeke született, akik közül ketten már a George Washingtonnal 1759-ben tartott esküvő előtt meghaltak. Patsy tragikus halála után az édesanya egyetlen életben maradt gyermeke a fia, Jacky maradt. A sors azonban őt is korán, alig huszonhat évesen ragadta el 1781-ben, így az egykori first lady végül mind a négy vér szerinti gyermekét túlélte. A házaspár ezt követően Jacky két legkisebb árváját vette magához, akiket sajátjukként neveltek fel a virginiai birtokukon.

Bár a washingtoni intézmény gyűjteményében eddig is tizenegy Martha Washingtonhoz köthető levél szerepelt, ezek mindegyike csupán másolat, vagy a férj által lejegyzett piszkozat volt. Az elnök felesége ugyanis élete végén a magánlevelezésének szinte teljes egészét megsemmisítette, így a saját kezűleg írt dokumentumai kivételes ritkaságnak számítanak a levéltári piacon.

A most megvásárolt, 1760-as irat az Amerikai Egyesült Államok közelgő, 250. évfordulójára készülő kiállítási program szempontjából is kiemelt fontosságú. Az ilyen ritka, személyes hangvételű források elengedhetetlenek a 18. századi nők mindennapjainak, családi kapcsolatainak és társadalmi helyzetének tudományos vizsgálatához.