Elmarad a veszélyeztetett írások kulturális újjáélesztése
2026. április 29. 09:57
Bár a veszélyeztetett írásrendszerek digitalizációs kutatásai ugrásszerűen megnőttek az elmúlt öt évben, a fókusz még mindig az alapvető technikai adatmentésen van, ahelyett, hogy a kultúrák tényleges társadalmi újjáélesztését és a mindennapi használatot segítenék elő – állapítja meg egy, az npj Heritage Science folyóiratban publikált, tizenöt év tudományos irodalmát összegző átfogó elemzés. A Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói a mesterséges intelligencia és a gépi fordítás rohamos fejlődése ellenére a kreatív szakágak és a helyi közösségek fokozott bevonását sürgetik az örökségvédelemben.

Korábban
Csia Csi Si, Fudzsí Cung és Kang Csang 120, a 2011 és 2025 közötti időszakban megjelent tanulmányt elemeztek a számítástechnika és a dizájn szemszögéből. A kutatás rávilágít, hogy a világ nyelveinek akár 90 százaléka is eltűnhet az évszázad végére, és a nyelvhalállal párhuzamosan a hozzájuk kötődő írásrendszerek (mint a hagyományos tudás és a kulturális világnézet egyedi hordozói) is végveszélybe kerülnek.
A vizsgálat eredményei drámai területi egyenlőtlenségeket mutattak: a digitalizációs projektek közel 40 százaléka Délkelet-Ázsiára (például a balinéz vagy a szundanéz írásokra), 36 százaléka pedig Délnyugat-Kínára (mint a dongba vagy a nüsü írás) összpontosít, miközben Fekete-Afrika gazdag írásos öröksége szinte teljesen feltáratlan a digitális térben.
A szerzők az irodalom rendszerezésére egy új, úgynevezett 3A-modellt (Alive, Active, Applied – Életben tartás, Aktiválás, Alkalmazás) dolgoztak ki. Az elemzés rámutatott a terület strukturális problémájára: a kutatások 58 százaléka megragadt az első, "Alive" szakaszban, amely kizárólag a nyers technikai infrastruktúra kiépítésére (például adatbázisok létrehozása, karakterfelismerő algoritmusok betanítása, betűtípusok kódolása) fókuszál.
Ezek az eredmények ráadásul az esetek 78 százalékában csak a szűk szakmai közönség, a kutatók számára hozzáférhetők. Mindössze a projektek 18 százaléka jut el az "Applied", azaz a társadalmi alkalmazás fázisába, ahol a digitális eredményeket ténylegesen beépítik a közösségek mindennapjaiba, például oktatási mobilapplikációk, interaktív virtuális valóság (VR) programok vagy vizuális művészeti projektek formájában.
Gyarmati múlt és digitális dekolonizáció
A bennszülött nyelvek és írásrendszerek hanyatlása nem természetes evolúciós folyamat eredménye. Az őslakos írások eltűnése szorosan összefügg az európai gyarmatosítással, a globális asszimilációs politikákkal és a gyarmatosítás utáni nemzetállamok erőszakos oktatási standardizációjával.
Az uralkodó – gyakran latin vagy arab betűs – írásrendszerek rákényszerítése a helyi lakosságra elvágta a generációk közötti tudásátadást, és az őslakos írásokat (amelyek gyakran szent rituális vagy specifikus ökológiai tudást hordoznak) puszta múzeumi érdekességgé fokozták le.
A 21. századi digitális örökségvédelem – különösen az UNESCO 2022-ben meghirdetett Bennszülött Nyelvek Nemzetközi Évtizede kezdeményezése nyomán – igyekszik ellensúlyozni ezt a történelmi traumát. A hongkongi kutatók tanulmánya azonban figyelmeztet: a puszta "technológiai megmentés" önmagában kevés.
Ha egy ősi írást – például a kínai nők által titokban használt, az évszázados patriarchális elnyomás elleni lázadásként is értelmezhető nüsü írást – csupán betáplálnak egy számítógépes algoritmusba anélkül, hogy annak kulturális és társadalmi kontextusát megértenék, az könnyen a kultúra modern kori, digitális kisajátításához vezethet. A valódi megoldást a "digitális dekolonizáció", azaz a technológia és az emberközpontú dizájn ötvözése jelenti, amelynek során a helyi közösségek nem pusztán adatszolgáltatók, hanem a saját kulturális újjáélesztésük egyenrangú irányítói lesznek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Egyiptom
- Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei
- Új bizonyítékok a Kheopsz-piramis megrongálásának egykori büntetőügyében
- Személyre szabott eljárás lehetett az egyiptomi múmiák balzsamozása
- Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település
- Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását
- Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban
- Megfejtették a gízai nagy piramis földrengésállóságának titkát
- Egy virális TikTok-videó szerint közös égi minta alapján tervezték az ősi piramisokat
- Először mutatják be a Tutanhamon sírját lezáró eredeti falat
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói 18:05
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban 17:05
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára 16:28
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek 15:57
- Orrszarvúfogakat használtak szerszámként a neandervölgyiek 14:32
- Visszakerült a strasbourgi katedrális elveszett középkori angyalszobra 13:44
- Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei 12:31
- Magánlevelekből készült film mutatja be a Parthenón-szobrok eltávolításának történetét 10:04












