Elfeledett női haditudósítók hagyatéka került elő a spanyol polgárháborúból

Kati Horna fotográfus az anarchista Ascaso-oszlop milicistáit örökíti meg Banastás falu környékén, Huesca ostromának idején, Aragónia, 1937. március

A kutatás alapjául a spanyolországi anarchista szakszervezet és föderáció, a CNT-FAI külföldi propagandahivatalának amszterdami archívuma szolgált. A gyűjtemény mintegy 2300 eredeti papírképet és közel hatezer celluloid-, illetve üvegnegatívot tartalmaz.

A felbecsülhetetlen értékű képanyagot 1939-ben, a köztársaságiak vereségének közeledtével faládákba csomagolva menekítették ki Barcelonából, hogy megóvják az előrenyomuló francoista csapatoktól. A dobozok csaknem egy évtizeddel később, a második világháború lezárulta után bukkantak fel Hollandiában, ahol azóta is az intézet levéltárában őrizték őket, a szélesebb nyilvánosság számára ismeretlenül.

A kötet két, az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területén született, zsidó származású nő munkásságára fókuszál, akik a harmincas években radikálisan áttörték a korabeli társadalmi és nemi szerepeket. A dél-lengyelországi születésű Margaret Michaelis 1933-ban érkezett Barcelonába, ahol a spanyol anarchista mozgalom legfőbb fotósává vált, míg a magyar származású Kati Horna 1937-ben vette át a helyét a háború sújtotta katalán fővárosban.

Míg a korszak legismertebb fotóriporterei - köztük a szintén magyar származású Robert Capa és társa, Gerda Taro - elsősorban a frontvonalak fegyveres összecsapásait örökítették meg, Michaelis és Horna objektívje az anarchista hátországra irányult. Képeik a társadalmi forradalom mindennapjait, a munkásnőket, a gyermekeket és a hátország fokozatos összeomlását dokumentálták, egyedi szociografikus lenyomatot hagyva az utókorra.

A spanyol köztársaság bukása és az egyre fenyegetőbb európai nácizmus elől mindkét alkotónak menekülnie kellett. Michaelis Ausztráliában telepedett le, ahol 1985-ben hunyt el, míg Horna Mexikóban talált menedéket, és ott élt 2000-ben bekövetkezett haláláig. Emigrációjuk során – sok más háborús túlélőhöz hasonlóan – mindketten a hallgatást választották, így spanyolországi munkásságuk hosszú évtizedekre feledésbe merült.

Az idén kilencven éve, 1936-ban kirobbant spanyol polgárháború emlékezetpolitikája szempontjából Almudena Rubio kutatása hiánypótló: a levéltári felfedezés, valamint a közeljövőben Spanyolországban is tervezett emlékkiállítások végre visszahelyezik a két alkotót a fotótörténet és a huszadik századi európai történelem őket megillető helyére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
• Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban
• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét
• A Harmadik Birodalom asszonyai a Múlt-kor nyári számában