Éjjellátó drónokkal védik az ókori lüd királysírokat

Hosszú hatótávolságú, éjjellátó drónokkal próbálják megvédeni Törökország egyik legjelentősebb ókori régészeti területét az illegális ásatásoktól. Szardeisz, az egykori Lüd Királyság fővárosa és a közeli Bin Tepe hatalmas sírhalmai 2025 óta az UNESCO világörökség részét képezik, és a rendkívül nagy kiterjedésű lelőhely őrzése hagyományos módszerekkel nehezen megoldható.

A Manisa tartományban létrehozott új légi megfigyelő és biztonsági központot Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter nyitotta meg. A rendszert elsősorban azért alakították ki, hogy a régészeti lelőhelyeken zajló gyanús tevékenységet és az illegális ásatási kísérleteket minél korábban észleljék.

A központ két nagy hatótávolságú, éjjellátó rendszerrel felszerelt pilóta nélküli repülőeszközt használ. Három antenna segíti a hatalmas terület lefedését, a földi központban pedig megfigyelőállomások, nagyméretű kijelzők és biztonsági kamerák működnek. A drónokat külön erre a feladatra kiképzett és vizsgázott személyzet irányítja.

Ha a légi megfigyelés során gyanús mozgást vagy illegális ásatásra utaló tevékenységet észlelnek, az információt közvetlenül továbbíthatják a csendőrségnek. A cél nem csupán a már zajló fosztogatások megállítása, hanem az is, hogy a behatolókat még azelőtt észrevegyék, hogy helyrehozhatatlan károkat okoznának.

Erre különösen nagy szükség van Bin Tepe területén. A Szardeisztől északra elterülő nekropolisz mintegy 75 négyzetkilométert foglal el, és több mint 120 sírhalom található rajta. A tumulusok között olyan hatalmas építmények is akadnak, amelyek a világ legnagyobb sírhalmai közé tartoznak.

A terület legismertebb emlékei közé tartozik az Alüattész lüd királyhoz kötött monumentális tumulus. Alüattész a Kr. e. 7–6. század fordulóján uralkodott, és Kroiszosz, vagyis a mesés gazdagságáról híressé vált Krőzus apja volt. A Bin Tepe sírhalmai a lüd uralkodói elit hatalmát és gazdagságát is látványosan kifejezték.

Szardeisz a Kr. e. 8–6. században virágzó Lüd Királyság központja volt. A lüdek Nyugat-Anatólia jelentős részét uralmuk alá vonták, és közvetítő szerepet töltöttek be a görög világ, valamint a Közel-Kelet nagy államai között. A pénzverés legkorábbi fejlődését is szorosan hozzájuk kötik: Szardeisz környékén jelentek meg azok az elektronból, vagyis természetes arany-ezüst ötvözetből készült korai pénzérmék, amelyek alapvetően megváltoztatták a gazdasági csere formáit.

A város Kroiszosz idején érte el hírnevének egyik csúcspontját. A király gazdagsága már az ókorban közmondásossá vált, uralmának azonban II. Kürosz perzsa király véget vetett. A perzsák Kr. e. 547 vagy 546 körül elfoglalták Szardeiszt, Lüdia pedig az Akhaimenida Birodalom részévé vált. A város azonban később sem veszítette el jelentőségét: a perzsa, hellenisztikus, római és bizánci korban is fontos település maradt.

A monumentális lüd sírok ugyanakkor évszázadok óta vonzzák a kincskeresőket. Az UNESCO dokumentációja is külön problémaként említi a Bin Tepe-i tumulusok fosztogatását. A török hatóságok szerint egyes sírhalmokat az elmúlt időszakban illegális ásatások során munkagépekkel is megrongáltak, ami visszafordíthatatlan károkat okozott az építményekben és a régészeti rétegekben.

A probléma nem csupán az eltulajdonított tárgyak miatt súlyos. Egy engedély nélküli ásatás során elpusztulhatnak azok a rétegek és tárgyak közötti összefüggések is, amelyekből a régészek egy sír korát, használatát, az eltemetettek társadalmi helyzetét vagy a temetkezési szokásokat rekonstruálhatnák. Egy eredeti környezetéből kiragadott műtárgy ezért tudományos szempontból jóval kevesebb információt hordoz.

Az új biztonsági központot a Karnıyarık Tepe közelében álló egykori régészeti ásatási épület átalakításával hozták létre. A helyszínről jól belátható a Bin Tepe vidéke, de a drónok révén az eddig nehezen ellenőrizhető területeket is rendszeresen figyelhetik. A program egyelőre kísérleti jellegű, de a török kulturális tárca a Szardeiszben szerzett tapasztalatokat más, nagy területű régészeti lelőhelyek védelménél is felhasználhatja. A rendszer így nemcsak a lüd királysírok őrzését szolgálhatja, hanem egy új régészeti örökségvédelmi módszer próbája is lehet.