Egyiptomtól Anatóliáig: új lelet bizonyítja az ókori vallási hálózatok összetettségét
A világ egyik legjobb állapotban fennmaradt régészeti helyszínén, az UNESCO világörökségi listáján szereplő ókori Efezusban dolgozó régészek egy rendkívül ritka füstölőedényre bukkantak. A lelet új megvilágításba helyezi a római kori metropolisz sokszínű vallási világát és a közel kétezer évvel ezelőtti kereskedelmi kapcsolatokat.
A felfedezés a török kulturális és idegenforgalmi minisztérium „Végtelen Efezus – Örökség a jövőért” elnevezésű, 2023 óta tartó projektjének részeként valósult meg. A kutatások jelenleg egy monumentális, 570 méter hosszú sugárútra koncentrálnak. A sugárút mentén ugyanis számos érdekes rom található – például egy hatalmas fürdőkomplexum, amely az ókori város egyik fontos társadalmi és gazdasági találkozóhelye volt.
Szerapisz kultusza
A projekt vezetője, Serdar Aybek professzor elmondta, hogy a füstölőedény azért különösen értékes, mert részletesen ábrázolja Szerapiszt, a gyógyulás, a bőség és a túlvilág istenét. A római korban Szerapiszt az egész Mediterráneumban tisztelték, de legnagyobb kultusza természetesen az egyiptomi eredetű közösségekben volt. A művészeti alkotás nagyon hasonlít egy híres, valószínűleg Bryaxis által faragott ókori szoborra, ami arra utal, hogy az efezusi mesterek tudatosan követték a görög mintákat.
A lelet jelentőségét növeli, hogy az edény hátoldalán található felirat megegyezik egy másik példányéval. Ez alapján feltételezhető, hogy Efezusban működött egy olyan műhely, amely egyiptomi ihletésű kultikus tárgyakat készített.
A Szerapisz-füstölőedény lelőhelye – a fürdő – a városba érkezők egyik első látványossága volt. A több mint 70 000 négyzetméteres komplexum hideg- és melegfürdőkkel, medencékkel, mosdókkal és tágas udvarral rendelkezett. Itt a tisztálkodás, a társas élet, az üzleti találkozók és a kultikus rítusok egyaránt helyet kaptak.
A sokszínű Efezus
Efezus az ókori világ egyik legfontosabb központja volt. A város a bronzkortól kezdve egészen a római uralom végéig virágzott. Fénykorában több mint 200 000 lakossal rendelkezett. Stratégiai elhelyezkedése miatt gyorsan kulturális találkozóponttá vált. Egyiptomi, szíriai, görög és észak-afrikai kereskedők fordultak meg kikötőjében, akik jelenléte mély nyomot hagyott a város építészetén és vallási életén – ahogy a most előkerült Szerapisz-füstölőedényen is.
A feltárások folytatódnak
Ahogy a feltárások folytatódnak, egyre világosabban kirajzolódik Efezus gazdasági és vallási hálózatainak összetettsége. A mostani lelet végső soron azt erősítette meg, hogy az ókor civilizációi sokkal nyitottabbak voltak, mint azt sokáig a kutatók gondolták. Az egyiptomi istenek képmásai anatóliai műhelyekben készültek, és multikulturális közösségek mindennapjaiba épültek be – ugyanúgy, ahogy a távolról érkező fűszerek és kelmék is.
