Egy vadászó-gyűjtögető elveszett felszerelése a paleolitikumból

A Cseh Köztársaságban, a Milovice IV lelőhelyen felfedezett, mintegy 30 000 éves szerszámkészlet egy vadászó-gyűjtögető mindennapjait idézi meg. A 29 kőeszközből álló leletegyüttes egyedülálló bepillantást enged a paleolitikum embereinek életébe és technológiájába.

Egy ősi felszerelés nyomában

Körülbelül 30 000 évvel ezelőtt egy vadászó-gyűjtögető ember személyes felszerelését hagyta hátra a mai Cseh Köztársaság területén. A kutatók 2021-ben tárták fel a Milovice IV paleolitikus lelőhelyen a rendkívüli leletet. A 29 kőpengéből álló készletet egymás mellé csoportosítva találták, ami arra utal, hogy eredetileg kötegelve, valamilyen romlandó tartóban – például bőrtokban – helyezhették el. A felfedezésről a Journal of Paleolithic Archaeology számolt be.

Egy vadászó-gyűjtögető mindennapjai

A régészek szerint a készlet egyetlen ember személyes eszköztárát képviseli, amelyet vadászatokon és vándorutakon használt. A tulajdonosa – akinek neme nem ismert – feltehetően elvesztette, vagy szándékosan hagyta hátra a táborban. „Az ilyen típusú leletek ritkán őrzik meg egy ember életének egy konkrét epizódját” – mondta Dominik Chlachula, a Cseh Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatója.

A Milovice IV lelőhely a felső paleolitikum hosszú távú emberi jelenlétének bizonyítékait rejti. A most feltárt réteg nagyjából i. e. 30 250 és 29 550 között keletkezett, vagyis egy viszonylag szűk időszakhoz köthető. A jelek szerint a táborozás, a szerszámkészítés és az állatok feldolgozása volt a hely fő funkciója, bár nem világos, hogy ezek egyszeri vagy többszöri megszálláshoz kapcsolódnak.

Az eszközök használata

A kőpengéken végzett kopásvizsgálatok szerint többféle feladatot szolgáltak: egyeseket lövedékként használtak, másokat vágásra, kaparásra vagy fúrásra. A kutatók szerint a hús, a bőrök és a fa feldolgozására is alkalmasak voltak. „A klaszter a vadászexpedíciók feladataihoz, az elejtett állatok feldarabolásához és a fegyverek karbantartásához kapcsolódhatott” – olvasható a tanulmányban.

A szerszámok a gravetti őskultúrához köthetők, amely Európában i. e. 33 000 körül alakult ki, és több ezer évig fennmaradt. Tagjai mamutokra vadásztak, kutyákat tartottak, és valószínűleg lándzsadobót, valamint íjat is használtak. „Gazdaságuk a vadászaton és gyűjtögetésen alapult, de komplex kulturális, technológiai és társadalmi rendszert alakítottak ki, nagy távolságokra kiterjedő kapcsolatokkal” – emelte ki Chlachula.