Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek
2021. október 5. 17:13 Múlt-kor
Egy Kairóban őrzött több mint ezer éves, héber nyelvű kézirat lehet a kulcsa a holt-tengeri tekercsek egyik megoldatlan rejtélyének: hogyan kerültek oda, ahol megtalálták őket?
Korábban
Titokzatos helyszín
A Biblia és az ókori Közel-Kelet kutatásában hatalmas áttörést jelentő, a 20. század folyamán megtalált kézirattöredékek kutatóit régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a mintegy 900 eredeti írásból származó több mint 15 000 töredék miért éppen a Holt-tengertől nyugatra fekvő Kumráni-hegység barlangjaiból került elő. E vidék ugyanis távol esik minden jelentősebb településtől.
Maga a közeli Kumrán régészeti lelőhelye is hasonló rejtélyekkel szolgál. Nincs magyarázat például arra, miért hoztak létre itt egy nagyszabású éléskamrát – ezernél is több tárolóedény és több száz tál, tányér és pohár került elő belőle –, miközben a feltárás során jól láthatóvá vált, hogy ennyien sosem éltek itt.
Ugyanígy rejtély, mi volt a szerepe a temető melletti, fallal elkerített nyitott térnek, illetve hogy az itteni mikvék – a zsidó vallásnak megfelelően épült rituális fürdők – miért voltak úgyszintén az itteni lakosságszámnál sokkal több emberre kialakítva.
A legújabb kutatások afelé mutatnak, hogy Kumrán egy misztikus zsidó szekta, az esszénusok évente megtartott nagyszabású szertartásának színhelye volt.

Ekkor a korabeli Izrael minden tájáról összegyűltek a szekta tagjai, és a település lakossága rövid időre megsokszorozódott. Kumrán különleges kialakítása is e ceremoniális szerepkört tükrözi.
A holt-tengeri tekercsek némelyike is utal erre az évenkénti gyűlésre, és az új elmélet szerint magukat a tekercseket (vagy legalábbis egy részüket) is az esszénusok írhatták az ország különböző tájain, majd a szertartásra Kumránba hozták őket, majd valamilyen okból itt is hagyták azokat.
„A szivánban [a zsidó naptár harmadik hónapja, amely általában május-június tájékára esik] tartott országos gyűlés nagy és gondosan szervezett esemény volt, amelyre tiszta és részletes szabályokat is hoztak” – mondta el Daniel Vainstub, a Negevi Ben-Gurion Egyetem régésze. „Mindez illeszkedik a helyszín régészeti anyagába.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban 17:05
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára 16:28
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek 15:57
- Orrszarvúfogakat használtak szerszámként a neandervölgyiek 14:32
- Visszakerült a strasbourgi katedrális elveszett középkori angyalszobra 13:44
- Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei 12:31
- Magánlevelekből készült film mutatja be a Parthenón-szobrok eltávolításának történetét 10:04
- Matematikai módszer segítségével azonosíthatják Vincent van Gogh festményeit 09:07

















