Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Korábban
Szemiramisz függőkertje
Habár görög és római források egyaránt részletesen beszámolnak róla, az ókori világ egyik csodája sem annyira rejtélyes az utókor számára, mint a híres babiloni függőkert. Minden, e különös építményről beszámoló forrás ugyanis másodkézből való, és máig nem került elő kézzelfogható bizonyíték arra, hogy valóban létezett.
Ha a különleges kert valóban állt, az a kor színvonalát messze meghaladó építészeti és növénygondozási teljesítményt igényelhetett – egy egzotikus fajokkal teli kertet életben tartani a mai Irak sivatagos éghajlatán ma is embert próbáló feladat lenne.
Az egyik elterjedt elmélet szerint a kertet II. Nabukodonozor babiloni király utasítására hozták létre Kr. e. 600 körül. Eszerint a király méd felesége, Amüthisz nehezen viselte hazája (a mai Irán) zöldellő tájainak hiányát.
A Szemiramisz név a görög hagyományból származik, a történetírók egy későbbi babiloni királyné és régens alakjához is társították a legendás kert létrehozását.
A legelterjedtebb elgondolás szerint a kert lépcsőzetesen egymásra épülő tetőkertek sorozata lehetett, a teraszok a források szerint 23 méter magasra nyúltak. Ez egy virágokból álló hegy látszatát keltette, amely a leírások szerint mintha Babilon szívéből nőtt volna ki.
A többszintű kert öntözését emelők és csatornák bonyolult rendszerével oldhatták meg, amely az Eufrátesz folyóból merítette a vizet.
A neves mérnök, Philón (Kr. e. 280-220) leírása szerint „csatornák vezetik a vizet a magasabban fekvő helyekről, részben engedik egyenesen lefelé folyni, részben pedig felfelé erőltetik, visszafelé, egy csavar segítségével.” Ez utalás lehet az úgynevezett arkhimédészi csavar egy korai változatára – ennek legkorábbi példányaira azonban csak a Kr. e. 3. évszázadból létezik régészeti bizonyíték.
Egyes történészek szerint a függőkert létezhetett, de valójában nem Babilonban: Stephanie Dalley, az Oxfordi Egyetem ókori Kelet-szakértője szerint Szennahérib asszír uralkodó alkotta meg a kertet és a hozzá tartozó öntözőrendszert a jóval északabbra, a Tigris folyó partján fekvő Ninivében található palotája részeként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Leomlott a muzsnai erődtemplom külső erődítésének egy része 17:24
- Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét 16:32
- A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát 13:21
- Többek voltak hataloméhes törtetőknél a Boleyn család tagjai 11:42
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit 10:11
- Személyre szabott eljárás lehetett az egyiptomi múmiák balzsamozása 09:29
- Élősködők árulták el, mit ettek és hogyan éltek a több száz évvel ezelőtti chełmi lakosok 08:01
- Nyolc évtized után azonosították egy hírhedt japán pokolhajó roncsát 06:52
