Batu kán és a szláv favágók
2014. április 11. 14:28 Németh Máté
Hétszázhetvenhárom évvel ezelőtt Muhi mellett IV. Béla királyunk csapatai megrendítő vereséget szenvedtek a tatár hadaktól. Az április 11-12-én lezajlott ütközet az egyik legjelentősebb állomása volt az ország területén egy évig pusztító tatárjárásnak. Az offenzívára nem eléggé felkészülő uralkodó nehéz helyzete folytán - a magyar nemesség jelentős része nem támogatta őt - nem tudott komoly ellenállást tanúsítani az Ázsiából előretörő néppel szemben. A muhi csata alatt maga az uralkodó élete is veszélybe került, végül ő ugyan megmenekült, de odaveszett az ország számos főméltósága, így a nádor, az országbíró, a két érsek és több püspök is. De miként tudtak a tatárok látszólag komoly ellenállás nélkül az országba menetelni? Mi vezetett a Muhi melletti megsemmisítő vereséghez? Egyáltalán miért vonultak ki a tatárok 1242 tavaszán az országból?
Korábban
Az új király kemény politikája
1235-ben apja, az Aranybullát kiadó II. András halála után királlyá koronázták IV. Bélát. Az ekkor húszas éveinek végén járó új uralkodó a kemény kéz politikájával kezdte regnálását, ami természetesen kiváltotta az országban egyre nagyobb hatalmat magukénak tudó bárók ellenérzését. IV. Béla például megtiltotta nekik, hogy a tanácskozásaik során jelenlétében leüljenek, el is égette azok tanácsbeli székeit. Tovább növelte az uralkodóval szembeni ellenszenvet, hogy elrendelte, az ügyintézéshez a továbbiakban írásos kérvényt kell benyújtani, ami azt jelentette, hogy ő csak a legbonyolultabb ügyekben járt el, a többivel a kancellária foglalkozott. Ezzel személye csaknem megközelíthetetlenné vált az ország népe számára.
Az előzőeknél is komolyabb érdekeket sértett IV. Béla birtokpolitikája. Miután II. András előszeretettel adományozott birtokokat - s tette ezt az addigi szokásokhoz képest igen bőkezűen -, fia úgy döntött, hogy megkezdi a birtokvisszavételeket. Tekintve, hogy a Magyar Királyságot nagyapja, III. Béla korabeli állapotba akarta hozni, IV. Béla a királyi hatalom megerősítésén fáradozott. Ehhez elengedhetetlennek tartotta, hogy a királyi birtokállomány ismét tekintélyes legyen, hiszen így többek között az ország népességének jelentős részét közvetlenül a központi hatalom körében tudhatta.
Tovább rontott az uralkodó helyzetén elfogadottsága szempontjából a kunok ügye. Kötöny, a kunok fejedelme egyezséget kötött a magyar királlyal, ami arról szólt, hogy ha az uralkodó befogadja őket országába, akkor hajlandóak lesznek megkeresztelkedni és támogatni őt, mint királyukat. Ezt követően a kunok és a magyarok között folyamatos súrlódások kezdődtek, a két nép - eltérő életmódja miatt - nem tudott zökkenőmentesen együtt élni, emiatt pedig a fő felelősség a magyarság szemében ugyancsak a királyt terhelte.
IV. Bélának a királyi tekintély és hatalom visszaállítása érdekében tett lépései az országban feszült hangulatot teremtettek. A király a belső ellenállást Magyarország középkori történetének talán legkritikusabb éveiben tapasztalhatta meg: közeledett ugyanis a tatárok élén Batu kán, hogy az országot birtokba vegye.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap