Batu kán és a szláv favágók

A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczi János krónikájában (1488)

Az új király kemény politikája

1235-ben apja, az Aranybullát kiadó II. András halála után királlyá koronázták IV. Bélát. Az ekkor húszas éveinek végén járó új uralkodó a kemény kéz politikájával kezdte regnálását, ami természetesen kiváltotta az országban egyre nagyobb hatalmat magukénak tudó bárók ellenérzését. IV. Béla például megtiltotta nekik, hogy a tanácskozásaik során jelenlétében leüljenek, el is égette azok tanácsbeli székeit. Tovább növelte az uralkodóval szembeni ellenszenvet, hogy elrendelte, az ügyintézéshez a továbbiakban írásos kérvényt kell benyújtani, ami azt jelentette, hogy ő csak a legbonyolultabb ügyekben járt el, a többivel a kancellária foglalkozott. Ezzel személye csaknem megközelíthetetlenné vált az ország népe számára.

Az előzőeknél is komolyabb érdekeket sértett IV. Béla birtokpolitikája. Miután II. András előszeretettel adományozott birtokokat - s tette ezt az addigi szokásokhoz képest igen bőkezűen -, fia úgy döntött, hogy megkezdi a birtokvisszavételeket. Tekintve, hogy a Magyar Királyságot nagyapja, III. Béla korabeli állapotba akarta hozni, IV. Béla a királyi hatalom megerősítésén fáradozott. Ehhez elengedhetetlennek tartotta, hogy a királyi birtokállomány ismét tekintélyes legyen, hiszen így többek között az ország népességének jelentős részét közvetlenül a központi hatalom körében tudhatta.

Tovább rontott az uralkodó helyzetén elfogadottsága szempontjából a kunok ügye. Kötöny, a kunok fejedelme egyezséget kötött a magyar királlyal, ami arról szólt, hogy ha az uralkodó befogadja őket országába, akkor hajlandóak lesznek megkeresztelkedni és támogatni őt, mint királyukat. Ezt követően a kunok és a magyarok között folyamatos súrlódások kezdődtek, a két nép - eltérő életmódja miatt - nem tudott zökkenőmentesen együtt élni, emiatt pedig a fő felelősség a magyarság szemében ugyancsak a királyt terhelte.

IV. Bélának a királyi tekintély és hatalom visszaállítása érdekében tett lépései az országban feszült hangulatot teremtettek. A király a belső ellenállást Magyarország középkori történetének talán legkritikusabb éveiben tapasztalhatta meg: közeledett ugyanis a tatárok élén Batu kán, hogy az országot birtokba vegye.

1. Az új király kemény politikája
2. A Mongol Birodalom
3. Szláv favágók és sértett kunok
4. Vérfürdő Muhinál
5. A király menekülése és a váratlan kivonulás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
• Papírmasé lótetemből és acél fatörzsből is figyelték egymást az első világháború katonái
• Hogyan befolyásolta az első világháború a mai munkavédelmi felszerelést?
• A német külügyminiszter távirata döntötte el végleg az első világháborút
• Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• 10 kevéssé ismert tény az első világháborúról
• 1914 karácsonyán előbújtak lövészárkaikból a bakák és együtt énekeltek ellenfeleikkel