Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

A rodoszi kolosszus

A Kr. e. 282-ben emelt szobor mind közül a legfiatalabb csoda volt, és az elsők között is pusztult el. Kevesebb, mint 60 éven át állt, ez azonban nem jelentette azt, hogy ne tekintették volna továbbra is a világ egyik csodájának.

A napisten Héliosz óriási szobrának elkészítése 12 évig tartott, Lindoszi Kharész szobrász vezetésével. A hatalmas műalkotás annak állított emléket, hogy Rodosz szigete egy egész éven át tartó ostrom után végül felülkerekedett ellenségein.

A legenda szerint az ostromlók hátrahagyott fegyvereinek beolvasztásával nyerték a bronzot és a vasat a kolosszushoz, és egy ostromtornyot használtak fel állványzatként.

Héliosz alakja a feljegyzések szerint 70 könyök (körülbelül 32 méter) magas volt, kezében egyesek szerint fáklyát, mások szerint lándzsát tartott. Az elterjedt ábrázolásmód a rodoszi kikötő bejárata felett, a két partján szétvetett lábakkal mutatja, ilyen teherbírású végtagokat azonban a korabeli öntési technikákkal nem volt lehetséges létrehozni.

A kolosszust Kr. e. 226-ban egy földrengés döntötte le, darabjai pedig a földön hevertek, miután a városállam lakói elutasították a külső segítséget az újjáépítéséhez – arra hivatkoztak, egy orákulum szerint bizonyára megsérthették Hélioszt, ha jónak látta ledönteni.

A kolosszus darabjai ezt követően mintegy 800 éven át a helyszínen maradtak, ahol továbbra is csodájukra jártak az emberek, és megpróbálták elképzelni, milyen lehetett a szobor fénykorában. Idősebb Plinius római történetíró (Kr. u. 23 k. – Kr. u. 79) leírása szerint „fektében is izgatja csodálatunkat és képzeletünket. Kevesek érik csak körbe karjaikkal hüvelykujját, ujjai pedig nagyobbak, mint a legtöbb szobor.

Kr. u. 653-ban az I. Muávija omajjád kalifa vezette arab seregek elfoglalták Rodoszt, és elhurcolták a szobor darabjait, hogy beolvasszák. A leírások szerint a hatalmas mennyiségű fém 900 tevére való tömeget tett ki.

1. A gízai nagy piramis
2. A halikarnasszoszi mauzóleum
3. Az olümpiai Zeusz-szobor
4. Szemiramisz függőkertje
5. A pharoszi világítótorony
6. Az epheszoszi Artemisz-templom
7. A rodoszi kolosszus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye