A vörösterror 133 napja

20. századi magyar egyháztörténet és módszertani javaslatok a levéltári források tükrében

2006. március 21. 19:00 Spannenberger Norbert

Az 1998-ban Münchenben megvédett doktori disszertációm megírásakor az egyik fő problémát számomra az jelentette, hogy tulajdonképpen mi is volt a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesület és a Volksbund közötti ideológiai-világnézeti különbség. A korabeli publicisztika valamint a hivatalos szakirodalom erre egy plauzibilis választ gyártott már idejekorán, miszerint míg előbbi `hazafias-nemzeti alapon` állt, addig a Volksbund a hazai `náci szellemiségű németség szervezete` volt. Ez a magyarázat azonban nem tűnt megfelelőnek.

Egyháztörténet Magyarországon

A probléma struktúrális keretekbe való ötvözése és absztrahálása kénytelen-kelletlen elvezetett a modernkori történtírás elméleti gyökereihez, s annak adaptációjához a magyar történetírásban. Ezek után két dolog vált világossá számomra: Az említett Népmüvelõdési Egyesület tulajdonképpen a korabeli politikai katolicizmus, s nem pedig egy klasszikus etno-kisebbség - tehát egy szekularizált - mozgalom terméke volt. Itt talán meg is állhatnék, de 1999-től a lipcsei Keletközép-Európai Történelem és Kultúra Bölcsész Centrumában (GWZO) kezdtem el egy projekt keretében a a magyarországi katolikus egyház két világháború közötti történetével foglalkozni. Ez a tapasztalat a tulajdonképpeni kiindulópontja e referátumnak. Témámat leszűkítem a két háború közötti, ill. a második világháború alatti időszakra (1919-1945), ami nemcsak az eredeti témameghatározásból adódik, hanem mert konkrét példák alapján szeretném gondolataimat illusztrálni, s az adott időkereten belül ennyire lesz lehetőség.

Nyilvánvalóan a modernkori magyar egyháztörténetírás jelenlegi feladata nem egy creatio ex nihilo, hisz Gergely Jenő és Balogh Margit munkásságának köszönhetően - hogy csak a két legismertebb nevet említsem - mind az intézménytörténet, mind a társadalomtörténet számos aspektusa már kutatott. Ugyanakkor hiányzik egy alapos és koordinált katolicizmuskutatás, állapította meg Glatz Ferenc 1993-ban. Nyugaton, legalábbis német nyelvterületen a katolicizmuskutatás 1990 óta reneszánszát éli, aminek egy átfogó szakmai metodológiai vita adta meg az alapját és a kezdetét.

Hogy a rendszerváltás elött milyen problémák állták Magyarországon a kutatás útját, azt nem szükséges taglalnom. Talán a legnagyobb problémát az jelentette a dogmatikus marxista történetírás produktumain túl, hogy nem jöhettek létre műhelyek, melyek nemes konkurrenciában gyárthattak volna legalább előmunkálatokat. Azonban épp e hátrány biztosít hatalmas előnyt a mai történészgenerációnak, hisz a 20. századi egyháztörténet - de a modernkroi is - inkább tabula rasa, s az érdeklődő kutató szinte a bőség zavarával küzd, ha témát illetve forrást keres.

De még ha felettébb alapos és átfogó szintézisek ill. részmunkák tömkelege is állna rendelkezésre, akkor is érvényes - mint minden történelmi diszciplínára, úgy az egyháztörténetre - Woodward tézise, miszerint a `jelen újabb és újabb, mindig befejezetlenül maradó felülvizsgálatot igényel`, vagyis a történelem egy `soha véget nem érő párbeszéd a múlt és a jelen között`. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a múltat újra és újra `más szemszögből` reprodukáljuk. A bölcsésztudományok dialektikája és fejlődése sokkal inkább abból áll, hogy a kérdéseket és a módszereket egyre finomabbra csiszoljuk.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!