Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban
2006. március 21. 18:40 Gőzsy Zoltán
A magyar egyháztörténetírással kapcsolatban korábban is megfogalmaztak már összefogást. A közös munka sürgetői első lépésként a levéltári források feltárását és feldolgozását említették, amelynek előre meghatározott és pontosan megszabott feltételek és szempontok szerint kell haladnia. A szisztematikus forráskutatás és -felhasználás elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának.
Primer források
A magyar egyháztörténetírás a forráskutatás helyszíneiként elsősorban és szinte kizárólagosan a Prímási Levéltárt, az egyházmegyei, a plébániai levéltárakat vette figyelembe, a világi levéltárak közül pedig a Magyar Országos Levéltárat. A megyei levéltárak érdemben fel sem merültek olyan szempontból, hogy belőlük egyháztörténeti források nyerhetőek.Ennek összetett okai vannak. Egyháztörténészeink jelentős része 1945 előtt egyházi személyek voltak, akiknek az egyházi levéltárakban való kutatás számított evidenciának. Teljesen érthető ez, hiszen még jelenleg is számos irat vár ezekben a levéltárakban feldolgozásra. Másrészt általános tendencia, hogy az egyháztörténészek a kezdetektől fogva kevésbé reméltek eredményt a vármegyei levéltárakban való kutatástól, amelyek anyagaiból ráadásul csak ritkán különítettek el egyháztörténeti tematikájú irategyüttest. Emiatt sok munkára lett volna szükség a csekélynek gondolt eredményért. Ennek és más egyéb okoknak köszönhetően a megyei levéltárak anyagát egyház- vagy vallástörténeti vonatkozásban szinte alig kutatták, ami elsősorban a katolikus és protestáns felekezetekre igaz, míg a görög katolikus, görög keleti és zsidó felekezetek kutatói jóval gyakrabban használtak világi levéltári forrásokat, ezt elsősorban az egyházi levéltáraikban található iratanyag kisebb mennyisége magyarázza.
A megyei levéltárak anyagából nem történt még szisztematikus egyháztörténeti kutatás, sem nem dolgozták fel a már elkülönített vagy kutatott anyagot. Az egyháztörténettel foglalkozó történészek kevéssé ismerik az itt található felekezeti iratokat.
A következőkben ennek okait és a valóságtartalmát igyekszem megvizsgálni. Arra próbálok továbbá bizonyítékokkal szolgálni, hogy egyháztörténetírás tekintetében a megyei levéltárak anyaga valójában hasznos, bizonyos aspektusokban megkerülhetetlen.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Az ősi Lupercalia nevezetű római ünnepre vezethető vissza a Valentin nap eredete tegnap
- Jávor Pál a rejtőzködő sztár tegnap
- Csupán adócsalás miatt sikerült börtönbe juttatni Al Capone-t tegnap
- A XX. kongresszuson mutatott rendkívüli bátorságának köszönhetően írta be nevét a világtörténelembe Hruscsov tegnap
- Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa tegnap
- Fogadással kezdődött a Lumière fivérek zseniális találmányának története 2025.02.13.
- Középkori államelmélet alapján nem is kerülhetett volna a trón közelébe II. Béla 2025.02.13.
- Érintetlen csodák Kelet-Törökországban 2025.02.13.