Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József
2024. július 26. 15:58 MTI
346 éve, 1678. július 26-án született I. József német-római császár és cseh király, a 11. Habsburg uralkodó a magyar királyi trónon. Korántsem zökkenőmentes uralkodását végigkísérte a jelentős császári erőket lekötő Rákóczi-szabadságharc.
Korábban
I. Lipót császár és Pfalz-Neuburgi Eleonóra hercegnő legidősebb fia 1678. július 26-án született. Kiváló nevelésben részesült, apjától örökölte zenei tehetségét és a vadászat iránti szenvedélyét.
1699-ben feleségül vette Vilma Amália braunschweigi hercegnőt, akitől két leánya született. A feljegyzések szerint könnyelmű, élvhajhászó, de felvilágosult ember volt, aki korlátozni igyekezett az egyház befolyását, különösen a jezsuitákét.
József, akit még apja életében, 1687. december 9-én magyar királlyá koronáztak, egyik vezetője volt a „fiatal udvarnak”, amely Lipót merev, elavult kormányzati rendszerén reformokkal kívánt változtatni.
Apja halála után, 1705. május 5-én nagyratörő reformtervekkel lépett trónra: hozzákezdett a központi kormányzati szervek átalakításához, a pénzügyi helyzet rendezéséhez, még egy jobbágyfelszabadítási kísérletbe is belefogott a sziléziai királyi birtokon.
Az ifjú trónörökös
1708-ban Hannovert is a választófejedelemségek közé emelte, gyarapítva támogatóinak táborát. A birodalom legfőbb bírói testületei, a birodalmi udvari tanács és a birodalmi kincstári törvényszék megreformálásával ugyancsak hatalmát erősítette.
A spanyol örökösödési háború idején, 1702-ben személyesen vezényelte Landau ostromát. A Habsburgok – elsősorban Savoyai Jenő hadvezéri talentumának köszönhetően – jelentős sikereket értek el a francia hadszíntéren, ezért XIV. Lajos francia király lemondott Észak-Itáliáról.
I. József a franciabarát XI. Kelemen pápával kitört viszálykodásban is erélyesnek bizonyult, így a katolikus egyházfő kénytelen volt elismerni József testvérét, Károlyt nápolyi királynak, és Dél-Németalföld (a mai Belgium) is visszakerült a Habsburgokhoz.
József 1706-ban megfosztotta méltóságuktól a birodalma ellenségeivel szövetkezett bajor és kölni választófejedelmeket, a Bajorország bekebelezésére irányuló terve azonban kudarcot vallott.
Magyar királyként uralkodását végigkísérte a jelentős császári erőket lekötő Rákóczi-szabadságharc. I. József, hogy a birodalom teljes katonai potenciálját a franciák ellen fordíthassa, szinte rögtön trónra lépése után béketapogatózásba fogott, közbocsánatot, vallásszabadságot és a rendi alkotmány visszaállítását ígérte.
A kuruc fegyverletételt már nem érhette meg I. József
A nagyszombati béketárgyalások azonban nem vezettek eredményre, az akkor még sikert sikerre halmozó kurucok nem hogy békét nem akartak kötni, de az 1707-es ónodi országgyűlésen kimondták a király és a Habsburg-ház trónfosztását.
A harcok elhúzódásával mindkét oldalon megerősödtek a békepárti erők, ezért az uralkodó felhatalmazást adott a seregeit vezénylő gróf Pálffy János horvát bánnak a Károlyi Sándor kuruc generálissal folytatandó béketárgyalásokra. Ezek a korszak politikai realitásának megfelelő, bár Rákóczi által el nem fogadott megállapodást eredményeztek.
A szatmári béke 1711. április 30-i megkötését I. József már nem érte meg, 1711. április 17-én himlőben meghalt. Halála előtt a legenda szerint megígérte feleségének, hogy ha életben marad, felhagy a hűtlenkedéssel. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el, a trónon öccse, Károly – magyar királyként III. Károly – követte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését 09:50
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya 09:05
- Egy cipész fiából lett a logikai algebra atyja George Boole tegnap
- A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez tegnap
- Egy orosz és egy amerikai asztronauta szolgált elsőként a Nemzetközi Űrállomáson tegnap
- A revízió súlyos ára: végzetes következményekkel járt a két bécsi döntés tegnap
- Pusztító harcok eredményeként vált függetlenné Algéria 2024.11.01.
- Történelmi helyszínek, amelyekről nem gondolnád, hogy temetkezésre is használták 2024.11.01.