2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Árulás vagy józan megfontolás döntött a Rákóczi-szabadságharc sorsáról? 

2022. április 30. 08:50 Múlt-kor

„Kérem azért nagy alázatossan iterato is Felségedet, hogy accelerálni méltóztassék jövetelét, mert Istennel bizonyítom, az hadat sem tudom mivel továb tartanom [...]” – írta Károlyi Sándor II. Rákóczi Ferencnek a szabadságharc utolsó pillanataiban, amikor háborúról és békéről, saját fejedelme jövőjéről és egy ország sorsáról kellett döntenie. 311 évvel ezelőtt, 1711. április 30-án a kurucok letették a fegyvert a majtényi síkon, így hiába a francia és orosz támogatásról szőtt remények, az önálló Magyar Királyság és Erdély nem születhetett újjá.

II. Rákóczi Ferenc
II. Rákóczi Ferenc visszautasítja a szatmári békét (Than Mór festménye)

A „magyar ügy” nemzetközi háttere

1699. január 26-án megkötötték a karlócai békét, amely lényegében lezárta a közvetlen török uralom – de még nem a török befolyás – hosszú időszakát a magyar népesség lakta területeken. A szerződés megkötése a magyar fél beavatása nélkül történt, ahogy R. Várkonyi Ágnes neves történész, a kora újkori magyar történelem szakértője írta: „nélkülünk döntöttek rólunk”.

Sem a Magyar Királyság, sem az Erdélyi Fejedelemség nem lett elismert szuverén hatalmi egység, így hiába csökkent a török fenyegetés, a magyar fél, azaz a rendek számára a békeszerződés nem tűnt elfogadhatónak.

A Habsburg I. Lipót abszolutista uralmi rendszer kialakítására törekedett, így a nemesség nagy része is eltávolodott az udvartól, a jobbágyság terhei pedig tovább nőttek.

A két fél érdekei ugyan nem tűntek összeegyeztethetőnek, mégis előtérbe került a „kuruc politika”. Thököly Imre megállítása, vagy az 1697-es hegyaljai felkelés leverése már jelezte, egyre nő az elégedetlenség a bécsi udvarral szemben.

II. Rákóczi Ferenc, aki már felmenői révén – édesanyja Zrínyi Ilona, nagyapja a Wesselényi-összeesküvés következtében halálra ítélt Zrínyi Péter – Habsburg-ellenes közegben nevelkedett, a spanyol örökösödési háború (1701–1714) kitörésével lehetőséget látott a magyar ügy előmozdítására is.

Az ekkor még Bécsújhelyen raboskodó Rákóczi Lengyelországba menekült, és az örökösödési háborúban a Habsburgok ellen harcoló XIV. Lajos támogatásával joggal hihette, hogy a Magyar Királyságban és Erdélyben elérkezett a pillanat a felkelésre.

XIV. Lajos ugyan támogatta a felkelést katonailag és hadi tanácsadókat is küldött, de szövetségi szerződést nem kötött a kuruc felkelőkkel. A protestáns hatalmak – mint Anglia vagy Hollandia – féltek a francia túlsúlytól, így nagyhatalmi érdekeiket figyelembe véve a Habsburgokat támogatták.

Rákóczinak két alternatív elképzelése volt arról, hogy mik lehetnek a felkelés reális célkitűzései. Az alapvető igények, amelyekből nem engedett, az a rendi sérelmeknek az orvoslása, és az önálló Erdélyi Fejedelemség – természetesen magyar irányítással – visszaállítása lett volna.

Az ambiciózusabb terv alapján a Habsburgoktól teljes elszakadás, önálló királyság létrehozása és egy másik dinasztiából – kezdetben még a bajor Miksa Emánuel volt a fő jelölt – uralkodó választása lett volna a végső cél.

Az 1704-es höchstädti csata átírta a szabadságharc forgatókönyvét. A francia-bajor seregek súlyos vereséget szenvedtek a Habsburg koalíciós erők ellen, így XIV. Lajos védekezésre kényszerült, ezáltal megkezdődött a kurucok nemzetközi elszigetelődése.

Rákóczi nem adta fel, egy másik konfliktusból, az északi-háborúból (1700-1721) próbált előnyt kovácsolni, de sem a svéd, sem az orosz fél nem volt érdekelt a magyar ügy rendezésében. Az 1707-es kapcsolatfelvétel és szövetségkötés csak jelképesnek bizonyult, tényleges katonai segítséget és anyagi támogatást az orosz cár nem biztosított a magyar haderőnek.

A kezdetben bíztató külpolitikai helyzet talán hiú reményekre adott okot, ám az események előrehaladásával látszott: a kurucoknak saját forrásaikra támaszkodva kell szembenézniük az örökösödési háborúban jó pozícióba került, egyre nagyobb haderőt és anyagi forrást a Magyar Királyságra összpontosító Habsburgokkal. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kuruc–labanc lovas párbaj (id. Georg Philipp Rugendas festménye)II. Rákóczi Ferenc találkozása Esze Tamással (Veszprémi Endre festménye)Kuruc fegyverletétel a majtényi síkon

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár