A túlturizmus miatt menekülnek egyre többen az UNESCO világörökségi listájáról

Fotó: Getty Images

A nemzetközi kulturális örökségvédelem ellentmondásaira fókuszáló legújabb kutatások szerint a világörökségi státusz egyre gyakrabban vezet az úgynevezett "múzeumosodáshoz", amelynek során az élő közösségek puszta turisztikai látványossággá válnak.

Greg Richards turizmuskutató a jelentésben rámutatott, hogy a UNESCO-cím egyik legbiztosabb hozadéka a látogatószám drasztikus emelkedése. Ez a jelenség a szlovákiai Vlkolínec (Liptófarkasd) esetében is megfigyelhető, ahol a mindössze húsz állandó lakossal rendelkező, érintetlen középkori faépítészetéről ismert faluba évente több mint százezer turista érkezik az 1993-as felvétel óta. A tanzániai Ngorongoro Természetvédelmi Területen pedig a maszáj közösségek a szigorú természetvédelmi szabályozások miatti kitelepítések okán követelik a minősítés visszavonását a nemzetközi szervezettől.

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által felügyelt világörökségi egyezmény alapelvei a második világháború utáni időszakban fogalmazódtak meg azzal a céllal, hogy a konfliktusok, az iparosodás és a modern városfejlesztés által fenyegetett kiemelkedő kulturális és természeti értékeket megóvják.

A hivatalosan 1978-ban útjára indított, jelenleg 170 országban 1248 helyszínt számláló lista évtizedekig a műemlékvédelem leghatékonyabb eszközének számított. Peter DeBrine, a szervezet fenntartható turizmusért felelős szakértője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a turizmus az elmúlt tizenöt évben gyökeresen átalakult, az intézmény jelenleg nem rendelkezik olyan jogi mechanizmussal, amellyel egy helyszínt a túlturizmus vagy a helyi lakosság panaszai miatt nyilváníthatnának veszélyeztetettnek vagy távolíthatnának el a listáról.

A történelmi precedensek alapján a világörökségi státusz elvesztésére eddig mindössze három esetben került sor, és minden alkalommal fizikai állagmegóvási vagy területfejlesztési konfliktusok álltak a háttérben. 2007-ben az ománi Arab bejza-rezervátum az olajkitermelés, 2009-ben a Drezda környéki Elba-völgy egy hídépítés, míg 2021-ben a liverpooli tengeri kereskedelmi városrész a modern kikötői beépítések miatt került le a listáról.

John H. Stubbs műemlékvédelmi kutató, a World Monuments Fund korábbi alelnöke szerint a jelenlegi törlési kérelmek elsősorban a túlzott turizmus elleni kétségbeesett tiltakozás eszközei. A szakember úgy vélte, a fizikai műemlékek és a bennük élő közösségek egyidejű megmentése a huszonegyedik századi globális örökségvédelem legösszetettebb kihívásává vált, amelyre a státusz megvonása helyett a helyi társadalmi-gazdasági szempontokat is integráló, intelligens fejlesztési tervek jelenthetik a megoldást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása