Diktátorok gyermekei

Sztálin leánya, a disszidens

Szvetlana 1926. február 28-án született, Sztálin egyetlen lányaként. Az egyik bátyja, Jakov 1941-ben hadifogságba esett és egy náci koncentrációs táborban halt meg, a másikat, Vaszilijt az alkohol vitte sírba 1940-ben. 1949-ben szerzett diplomát a Moszkvai Állami Egyetemen, majd tanárként és fordítóként dolgozott, és bejáratos volt az irodalmi körökbe. Népszerű volt, az apja országlása idején lányok tömegei kapták az ő keresztnevét, sőt egy kölnit is elneveztek róla. Az első szerelmét, egy zsidó filmest, Sztálin tíz évre száműzte Szibériába. Mindkét ezután kötött házasságából született egy-egy gyermeke, és mindkettő válással végződött.

A tízmilliók haláláért felelős zsarnok lánya 1967-ben „disszidált”, amikor harmadik férje, Bradzsesa Szingh kommunista újságíró hamvait Indiába vitte. Egyszerűen bement az amerikai nagykövetségre és menedékjogot kért. Két, előző házasságából született, s már felcseperedett gyermekét a Szovjetunióban hagyta. Indiából egy rövid svájci kitérő után New Yorkba érkezett, ahol a Húsz levél egy baráthoz című, bestsellerré vált önéletrajzi kötetével szerzett magának írói hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát. Utoljára William Wesley Peters építészhez ment hozzá, akitől szintén született egy lánya, s akivel szintén felbontotta frigyét.

„Apám árnyéka mindig itt lebeg felettem, bármit is tegyek” - jelentette ki 1983-ban a The Chicago Tribune-nak nyilatkozva. 1984-ben, 58 évesen visszatért a Szovjetunióba, hogy együtt legyen a gyermekeivel. Moszkvában, majd Grúziában élt, visszakapta a szovjet állampolgárságát, és elítélően nyilatkozott az Egyesült Államokban és a Nagy-Britanniában eltöltött éveiről. Alig egy évvel később, a rokonaival való viszonyának megromlására hivatkozva, kérelmezte, hogy ismét távozhasson, majd Amerikába utazott és soha többé nem tért vissza Oroszországba.

Az asszony sehol sem érezte jól magát, a tengerentúlról Angliába, majd Franciaországba, aztán ismét Amerikába és Angliába költözött. Élt áram nélküli kunyhóban Wisconsinban, egy apácazárdában Svájcban és egy öregek otthonában Nyugat-Londonban. Életének utolsó szakaszáról meglehetősen hézagosak az információk. Allilujeva gyűlölte, s gyakran „erkölcsi és szellemi szörnyetegneknek” nevezte apját, és ezért Sztálin halála után a rejtélyes körülmények között elhunyt anyja családi nevét vette fel, az 1970-ben kötött, negyedik házassága óta a Lana Peters nevet viselte. 2011. november 22-én hunyt el a Wisconsin állambeli Richland Centerben. 85 éves volt, halálát vastagbélrák okozta.

1. Napóleon utóda, a Sasfiók
2. Hitler "eltitkolt zabigyereke"
3. Sztálin leánya, a disszidens
4. A Ceausescu-gyerekek
5. Szaddám hatalommániás fiai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2011/nyár

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt