Csak elvétve ábrázolt emberi alakokat az „impresszionizmus legtisztább festője”
2017. október 30. 16:13
178 éve, 1839. október 30-án született Alfred Sisley, a Franciaországban alkotó angol impresszionista festő. Élete során hozzávetőleg 900 olajfestményt alkotott, s csaknem mindegyik franciaországi tájakat ábrázol, de néhány tucat képet London környékén és Walesben is festett.
Korábban
Tehetős angol család gyermekeként Párizsban látta meg a napvilágot, apja selyemkereskedelemmel foglalkozott, anyja művelt, zeneszerető asszony volt. Tizennyolc éves korában Londonba küldték, hogy az üzleti világban gyűjtsön tapasztalatokat, ám ő a tőzsde vagy a kereskedőcsarnokok helyett a múzeumokat látogatta, William Turner és John Constable festményeit tanulmányozta. Négy év múlva visszatért Párizsba, és egy svájci festő, Marc-Charles-Gabriel Gleyre műtermében folytatta tanulmányait, itt ismerkedett meg Claude Monet-val és Pierre-Auguste Renoirral.
Újdonsült barátaival a természetben, a szabad ég alatt (plein air) festették tájképeiket, nem a műteremben, ami akkoriban szokatlan merészségnek számított. „A fény festői” - ahogy ők magukat büszkén, bírálóik pedig gúnyosan nevezték - azt próbálták megfesteni, amit láttak, a pillanatnyi érzéki benyomást, az impressziót akarták megragadni. A napfény és az árnyékok ábrázolását, a színesebb, eleven képeket a közönség kezdetben elutasítóan fogadta, ezért alig nyílott lehetőségük arra, hogy műveiket kiállítsák vagy eladják. Az évenként megrendezett Szalon bírálóbizottsága rendre visszautasította beküldött alkotásaikat.
Az 1860-as években Sisley - művészetkedvelő apja támogatása révén - kedvezőbb anyagi helyzetben volt, mint társai, ezért gond nélkül járhatta a maga útját. 1866-ban megismerkedett egy breton nővel, Eugénie (vagy Marie) Lesouezec-kel, akitől két gyermeke született, és akivel a bohém párizsi festők törzshelye, a Café Guerbois közelében béreltek lakást. A Szalon 1868-ban kiállította Sisley festményeit, de a tárlatlátogatók és a kritikusok fanyalogva fogadták alkotásait.
Az 1870-es porosz-francia háború apja üzletét is tönkretette, ettől kezdve képei eladásából kellett biztosítania megélhetését. Festményeit azonban csak halála után kezdték nagy becsben tartani, így családjával szűkös körülmények között éltek. Az első független impresszionista kiállítást követően egyik pártfogója, képeinek vásárlója jóvoltából 1874-ben néhány hónapos utazást tett Angliában, a Temze partján fekvő kisvárosban, Moleseyben csaknem húsz képet festett. A Molesey gát reggel című képéről hetvenöt esztendővel később azt írta Kenneth Clark művészettörténész: „az impresszionizmus legtökéletesebb pillanata”.

Sisley a drága párizsi élet elől 1880-ban egy kis faluba költözött családjával, közel a fontainebleau-i erdőhöz, ahol a 19. század elején a barbizoni iskola festői alkottak. Miután 1897-ben hivatalosan is összeházasodott feleségével a walesi Cardiffban, francia állampolgárságért folyamodott, de elutasították. 1899. január 29-én, néhány hónappal felesége halála után brit alattvalóként hunyt el Moret-sur-Loing-ban.
Sisley élete során hozzávetőleg 900 olajfestményt alkotott, s csaknem mindegyik franciaországi tájakat ábrázol, de néhány tucat képet London környékén és Walesben is festett. Vásznain a fények játéka a meghatározó: nem az alakok fénylenek, hanem a fény bontja ki a természet, a fák, a dombok, a házak alakját. Embereket csak elvétve ábrázolt, ha mégis, dologtevő vagy megpihenő, olykor valahová igyekvő apró figuraként mosódnak bele a háttérbe. Az embereknél lelkesebben ábrázolta a havat, rengeteg képe jelenít meg behavazott, téli tájat a fehér számtalan árnyalatában. A művészettörténet őt tartja a legtisztább, ha nem is a legnagyobb impresszionistának. Pályatársai közül Camille Pissarro festészete áll hozzá a legközelebb.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása 20:29
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor 19:30
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz 18:18
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt 17:41
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben 17:04
- Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét 16:16
- A korai vasgyártás miatt irtották ki az európai erdőket 15:35
- Megújul a londoni Közlekedési Múzeum 14:47














