Bécsben meghal Széchényi Ferenc főispán, helyettes országbíró, a magyar nemzeti könyvtár és múzeum alapítója. 1754. április 28-án született Fertőszéplakon. Sopronban, Nagyszombatban, illetve a bécsi Theresianumban tanult. 1776-tól a kőszegi kerületi tábla ülnöke, 1783-tól a horvát bán helyettese és a báni tábla elnöke volt. 1785-ben a pécsi kerület királyi biztosává nevezték ki, de a következő évben lemondott, majd több reformjavaslat megfogalmazása után 1792-ben átmenetileg visszavonult a közélettől. 1798-ban Somogy vármegye főispánja lett, 1800-tól pedig országbíró-helyettesként tevékenykedett. II. József reformköveteléseinek híve, a jozefinista politika támogatója, több külföldi tudományos társaság tagja volt. A művészetet és a tudományt jelentős összegekkel támogatta. 1802. november 25-én kelt adománylevelével a nemzetnek ajándékozta értékes könyvgyűjteményét, s ezzel megalapítója lett a később nevét viselő (OSZK) könyvtárnak, amely az 1808-ban általa létrehozott Magyar Nemzeti Múzeum alapintézményévé vált. A nemzeti bibliotéka alapításával szerzett érdemeit az országgyűlés 1807-ben még törvénybe is iktatta. Élete végén mindentől visszavonulva pesszimista tépelődésbe merült. Fia Széchenyi István, az MTA alapítója.
Teheránban 1981. január 20-án, 444 napi rabság után kiszabadultak azok az amerikaiak, akiket 1979 novemberében fundamentalista diákok az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén túszul ejtettek. Iránban 1979. november 4-én - a nemzetközi jog példátlan megsértésével - 300 fundamentalista diák elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és túszul ejtette a bennlévőket. Azt követelték, hogy szolgáltassák ki nekik a volt iráni sahot, akit rákbetegséggel egy New York-i klinikán kezeltek. Khomeini ajatollah, Irán főpap-diktátora támogatásáról biztosította az akciót. Az USA diplomáciai és egyéb csatornákon át számtalan kísérletet tett a börtönviszonyok között tartott és állandó életveszélyben lévő 52 túsz kiszabadítására. Carter amerikai elnök 1980 áprilisában még egy tragikus végű fegyveres túsz-szabadítási kísérletre is engedélyt adott. (Akkor nyolc helikopter közül három üzemképtelenné vált, a negyedik összeütközött egy szállítógéppel, nyolc amerikai katona meghalt.) A túszok csak 1981. január 20-án, 444 napi rabság után szabadulhattak ki, amikor a gazdaságilag mélypontra jutott Irán vezetői - algériai közvetítéssel - `üzletet kötöttek` az amerikaiakkal. Az USA a 11 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni betétet szabadította fel a túszokért cserébe. Ebből 2.87 milliárdot készpénzben és aranyban kaptak az iszlám fundamentalisták, a fennmaradó összeget pedig az ország régebbi adósságainak visszafizetésére fordították.
A Magyar Állami Népi Együttest kormányhatározat hívta életre. Az együttes április 3-án tartotta bemutatóját az Operaházban. A társulat feladata a népi kultúra értékeinek, hagyományainak ápolása, őrzése és új értékek teremtése. Napjainkban is számos külföldi turnén népszerűsíti a magyar néphagyományt.