7 végzetes pillanat

Nagy Sándor elfeledett birodalma

2004. december 8. 12:40

Szogdiané, a szogdok földje: Nagy Sándor három évig hadakozott érte a szkítákkal, és sehol máshol nem találkozott olyan nehézségekkel, mint ezen a földön, a mai Üzbegisztán és Tádzsikisztán területén.

Hegyi város az ókori Szogdiané területén

I. e. 334-től kezdve az ifjú makedón király szűk négy év alatt lélegzetelállító győzelmeket aratott Kis-Ázsiától Perzsia szívéig. I. e. 330-ra Dareiosz perzsa király halott volt, gyilkosa, a trónbitorló Bésszosz szatrapa a birodalom legkeletebbi tartományába, Baktria-Szogdianéba menekült. Alexandrosz az üldözésére indult, katonáival átkelt a Hindukuson és a kietlen afgán sivatagon, s eljutott az Óxosz-folyóig (a mai Amu Darja).


Az Óxosztól északra végződött a baktriaiak földje, és kezdődött a szogdoké. Itt, Szogdianéban fordult meg Nagy Sándor szerencséje. I. e. 329-ben átűzte Bésszoszt az Óxoszon, majd elfogatta és kivégeztette, ezzel megszerezte a perzsa koronát. Ezután tovább nyomult előre és elérte új birodalmának legészakibb pontját, a Jaxartész-folyót (a mai Szír-darja). Itt megpróbálta lezárni a határt a letelepedett szogdok és túlparton élő, nomád szkíták között egy fallal körülvett város, Alexandreia-Eszaté, más néven a Legtávolabbi Alexandria megalapításával.


Nagy Sándor sírja nyomában
Nagy Sándor: a hellenisztikus birodalom ura
Nagy Sándor: a történelem legnagyobb hadvezére
Nagy Sándor: a történész a film mögött
Nagy Sándor ifjúsága és trónra lépése
Alexandrosz, a kibertér meghódítója
Nagy Sándor életei és halálai
Per fenyegeti a Nagy Sándorról szóló filmet
Felesége mérgezhette meg Nagy Sándort
Megtalálták az alexandriai egyetemet
Nagy Sándor és a parányi vírus
Újra áll az Alexandriai Könyvtár
A szogdok és a szkíták felkelése miatt Alexandrosz három évet töltött itt - többet, mint hadjárata során bárhol máshol - sanyarú körülmények között. A lázadás elfojtására tett kísérlete azt eredményezte, hogy több erődöt építtetett Baktria-Szogdianéban, mint korábban bárhol máshol.


Arrianosz és Quintus Curtius Rufusz történetírók több különleges eseményről is megemlékeznek ebből az időszakból. Spitama, a szogd lázadó vezér és vakmerő szkíta lovasai gyilkos rajtaütéseket hajtottak végre a makedónok ellen; Alexandrosz kétezer katonája fagyott meg egy hóviharban; a makedón erődöket szogd "repülő harcosok" ostromolták, akik vasszegeket használtak, hogy megmásszák a meredek hegyoldalakat; valamint maga Nagy Sándor, részeg őrjöngése közepette meggyilkolta hűséges hadvezérét, Kleitoszt. Végül egy barbár hercegnővel kötött házassága volt az a célravezető politikai megoldás, amely nyugalmat teremtett, és lehetővé tette számára, hogy elhagyhassa Szogdianét, s álmait követve Indiába indulhasson.


Azt hihetnénk, hogy Alexandrosz nehézségei és hatalmas emberveszteségei ráirányíthatnák a hadvezér kései kutatóinak figyelmét a szogd hadjáratra. Szogdianét azonban szinte teljesen elfelejtették mindazok a régészek, akik amúgy minden erejüket latba vetve dolgoznak Nagy Sándor emlékezetének feltárásán, Görögországtól Indiáig.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!