Első világháborús orosz hajóroncsot vizsgáltak meg Abházia partjainál
Víz alatti kulturális örökséggé nyilvánítják azt az első világháborús hajóroncsot, amelyet egy nemzetközi kutatócsoport tárt fel a fekete-tengeri partvidéken. A felfedezésről és a jövőbeli tervekről az orosz TASZSZ hírügynökség számolt be az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutatási Intézetének nyilatkozata alapján. A mintegy 40 méteres mélységben fekvő roncs az orosz haditengerészet történetének értékes emléke.
- A kutatók egy 1. világháborús hajóroncsot azonosítottak a Fekete-tengerben, Novij Afon partjainál.
- Az eredetileg kereskedelmi hajót a konfliktus idején az Orosz Cári Haditengerészet kötelékébe sorolták.
- A roncsot nem emelik ki, de egy 3D-s modell segítségével digitálisan megőrzik.
Az októberi víz alatti régészeti expedíció során a szakemberek Novij Afon partjainál vizsgálták meg a tengerfenéken nyugvó maradványokat. A kutatásban az Abház Állami Múzeum, a Szevasztopoli Állami Egyetem és az Orosz Földrajzi Társaság munkatársai is részt vettek.
Viktor Lebegyinszkij, a krími és földközi-tengeri történelmi-régészeti kutatóközpont vezetője megerősítette, hogy a jármű az 1. világháború időszakából származik. A feljegyzések és a roncs állapotának felmérése alapján az építményt eredetileg kereskedelmi célokra használták. A fegyveres konfliktus kitörését követően az orosz állam a hajót mozgósította, és az Orosz Cári Haditengerészet szolgálatába állította.
A régészek a bevett nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nem tervezik a hajótest kiemelését a tengervízből. Lebegyinszkij hangsúlyozta, hogy a fémből épült szerkezeteket a tengerfenéken folyamatos kémiai és elektrokémiai korrózió éri, amelyet fizikai beavatkozás nélkül lehetetlen megállítani. A kutatók becslése szerint az elkövetkező 50–100 évben a hajó teljesen elveszíti eredeti formáját, és csupán egy alaktalan rozsdahalmazzá válik. Ennek ellensúlyozására a szakemberek egy rendkívül részletes 3D-s modellt készítenek a leletről. A digitális másolat lehetővé teszi, hogy az objektumot egy virtuális múzeum keretein belül hosszú távon is megőrizzék az utókor számára.
Az abháziai partszakasz víz alatti régészeti szempontból jelenleg viszonylag feltáratlan területnek számít. A tengerfenék szisztematikus kutatását jelentősen megnehezíti a helyi partvidék geológiai felépítése, mivel a nagy vízmélység szinte közvetlenül a partvonalnál kezdődik. Kivételt csupán a Gudautai- és az Ocsamcsirai-zátony térsége jelent, ahol a sekélyebb vizek kedvezőbb feltételeket biztosítanak a búvárrégészek számára. A kutatócsoport a jövőben ezeken a területeken folytatja a munkát, átfésülve azokat a tengerfenéki zónákat, amelyek a biztonságos merülés határain belül esnek.
Ez is érdekelhet
A Fekete-tenger keleti medencéje stratégiai jelentőségű hadszíntér volt az 1. világháború éveiben. Az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom közötti feszültség a tengeri kereskedelmi útvonalak és a kikötővárosok birtoklásában csúcsosodott ki. A háború kitörésekor az orosz hadvezetés jelentős erőfeszítéseket tett a fekete-tengeri flotta megerősítésére, amelynek keretében számos polgári és kereskedelmi hajót rekviráltak katonai célokra. Ezeket a civil járműveket csapatszállításra, utánpótlás biztosítására vagy aknatelepítési feladatokra alakították át, ezáltal biztosítva az orosz szárazföldi csapatok logisztikai támogatását a kaukázusi fronton.
A mozgósított kereskedelmi hajók sorsa gyakran tragikus véget ért, mivel sem a páncélzatuk, sem a fegyverzetük nem vette fel a versenyt a modern hadihajókkal és tengeralattjárókkal. A Fekete-tenger mélye napjainkig őrzi a 20. század eleji tengeri hadviselés tárgyi emlékeit, amelyek feltárása a modern víz alatti régészet fontos részét képezi. A roncsok kulturális örökséggé nyilvánítása biztosítja a lelőhelyek jogi védelmét az illegális kincsvadászokkal szemben, miközben a digitális technológiák alkalmazása a tudományos dokumentációt is új szintre emeli.
