140 éves Sió-zsilip

Az 1863. október 24-én átadott, Cathry Szaléz Ferenc által épített Sió-zsilip döntő szerepet játszik a Balaton vízszintjének szabályozásában

140 éve nyitották meg a Sió-zsilipet

Sió-csatorna

A rómaiak által épített Sió-csatorna Siófoknál ágazik ki a Balatonból, Ozoránál a Kapossal egyesül.

Innen kezdve neve Sió-Kapos, amely a Fejérvár felől jövő Sárvíz-csatornával párhuzamosan dél felé folyik. Agárdnál egyesülve Sárviz néven ömlenek Szekszárdnál a Gemenci-erdő mellett a Dunába.

A Sió-völgye a vízrendezés előtt összefüggő mocsár volt.

A siófoki malom volt az egyetlen pont, ahol a Balaton vizét le lehetett vezetni, a túlcsordulást meg lehetett akadályozni. A Sió medrében több malom is működött, a vízállás szabályozása a molnárok érdekeitől függött.

1862-ben Balatonfüreden dolgozták ki a szabályozási munkálatok stratégiáját.

Cathry Szaléz Ferenc

a budapesti svábhegyi fogaskerekű vasút, a pozsonyi és az esztergomi Duna-híd és a siófoki zsilip építője

A fazsilipek az alacsony áteresztőképesség miatt nem tudták megakadályozni az áradást. 1891-ben vastáblás betonzsilipeket állítottak fel és mederszélesítéssel igyekeztek lehetővé tenni a hajózást.

A hajózsilip elkészítésére végül csak 1943-ban került sor, 1947-ben adták át.

Cathry Szaléz Ferenc

A svájci származású mérnök Andermattban született 1834. augusztus 18- án. 1870-ben, a svájci Rigire vezető első európai fogaskerekű vasút átadását követően annak tervezője, Nikolaus Riggenbach Budapesten időzött Cathry Szaléz Ferenc svájci mérnök társaságában.

1873 júliusában Cathry Szaléz irányításával megkezdhették az építési munkát. Az első sínszálakat 1874. április 22-én rakták le, június elején megtarthatták a próbamenetet, és június 24-én, délután nagy ünnepség közepette átadták a főváros érdeklődő közönségének az új közlekedési eszközt. Az egyvágányú, 2,8 km hosszúságú budai fogaskerekű gőzvasút két végállomásának szintkülönbsége 260 méter volt, az utazás fölfelé 25, lefelé 17 percig tartott. A járműpark kezdetben három svájci gyártású gőzmozdonyból, tíz kéttengelyes személykocsiból és három teherkocsiból állt.

Cathry Szaléz idő közben hazánkban telepedett le, s 1875-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében A fogaskerekű vasutakról általában és ismertetése a Riggenbach rendszere szerint Budapest mellett a Svábhegyen épült vasútnak címmel megjelent tanulmányában ismertette. Továbbra sem tétlenkedett, ő volt a pozsonyi és az esztergomi Duna-híd építője. Cathry Szaléz síremlékszobra a Farkasréti temetőben, emléktáblája a fogaskerekű vasút svábhegyi állomásépületén áll.

1901. szeptember 13-án hunyt el Budapesten.