Népirtás Ukrajnában
2003. május 16. 11:58
Ukrajna idén emlékezik az 1932-33. évi nagy éhínség 70. évfordulójára, különböző rendezvényeket tartanak és a tervek szerint emlékhelyet létesítenek a fővárosban. Szerdán parlamenti vitanapot rendeztek erről a tragédiáról, amelyet Leonyid Kucsma elnök javaslata értelmében az ukrán nemzetet sújtó népirtásként kellene megbélyegezni.
Erőszakos kollektivizálás
Csak 1932-33-ban az ukrán falusi lakosság egyötöde halt meg - emlékeztetett a kérdéssel foglalkozó üzenetében Kucsma elnök. Az éhínség és a tömeges megtorlások magának a nemzetnek a létezését veszélyeztették - emlékeztetett az államfő.
Az éhínséget az erőszakos kollektivizálás társadalmi-gazdasági következményei, az úgynevezett kuláktalanítás - a tehetősebb parasztok deportálása, nem egyszer fizikai megsemmisítése, és vagyonának elkobzása -, valamint a kötelező beszolgáltatás idézte elő a történészek szerint. 1930-ra Ukrajna 581 járásából 450-ben végrehajtották a falvak kuláktalanítását, az ellenforradalmároknak nyilvánított kulákokat speciális bíróság elé állították, amely gyakran halálos ítéletet hozott, tehetős parasztcsaládokat deportáltak lakhatatlan vidékre.
Tavaszra a gazdaságok 65, a szántóföld 70 százaléka a kolhozokhoz, az erőszakkal létrehozott kollektív gazdaságokhoz tartozott. Az kollektivizálás éveiben a terméseredmények rendkívül alacsonyak voltak, a könyörtelen beszolgáltatás rendszerével biztosították a városok ellátását, míg a falvakból az utolsó vetőmagot is besöpörték. Mi több, 1932-ben a szovjet vezetés 44 százalékkal megnövelte Ukrajna számára a kötelező gabonabeszolgáltatást. 1932 augusztusában a pártaktivistákat felhatalmazták a kolhozokban található gabona elkobzására. Törvényt fogadtak el, amelynek értelmében halálos ítélettel sújtották a "szocialista tulajdon eltulajdonítóit".
A szakértők mintegy 30, ukrán és szovjet vezetőszervek által az az 1929-1933 közötti időszakban kiadott rendeletet elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a hatóságok szándékosan teremtettek az ukrán nemzet kétharmadát alkotó parasztság számára elviselhetetlen életkörülményeket. A kormány például rendeletileg tiltott be faluhelyen bármiféle kereskedést, így leállt a falvak élelmiszerellátása. 10 évi fegyházzal büntették, nem egyszer kivégezték azokat, akik gabonában váltották meg munkaegységeiket a kolhozokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.