Újra tündökölnek a föníciai faragványok

Arszlán Tas az arameusok vaskori királyságának központja volt, az időszámításunk előtti 9. században az asszírok hódították meg. A mai Szíria északi részén (Aleppó kormányzóság) található régészeti lelőhely Ain al-Arab városa mellett, az Eufrátesztől 30 kilométerre keletre helyezkedik el.

A területet először a Francis Rawdon Chesney vezette 1836-os expedíció során vizsgálták meg, de az első feltárásokra 1928-ig kellett várni: François Thureau-Dangin két ásatási szezonon át tárta fel Arszlán Tast. A helyszínen eddig késő asszír palotákat, egy Istár-szentélyt és a város nevét adó (Kőoroszlán), kőoroszlánokkal díszített kapukat tártak fel.

Az 1928-as expedíció legjelentősebb felfedezéseinek az Aleppói Régészeti Múzeumban és a párizsi Louvre-ban őrzött, az egyiptomi és a közel-keleti művészeti jegyeket ötvöző, elefántcsontból faragott műalkotások számítanak. Talán éppen „szürkeségük” miatt, de évtizedeken át nem sokat törődtek velük, mígnem egy kutatócsoport úgy döntött, „visszahozza” a faragványok eredeti színét – olvasható az Analytical Chemistry című tudományos szaklap legújabb számában.

A szakemberek Color X rayCamera (CXC) segítségével a faragványok felületén található, emberi szem által nem észlelhető fémnyomok eloszlását tudták megállapítani. A mikroszkopikus elemzések festékmaradványokat ugyan nem mutattak ki, de a kémiai elemek maradványát sikerült azonosítani.

Ezek az anyagok megtalálhatók az ókorban használt festékekben, így az egyiptomi kékben és a vörösvasércben, s mivel sem az elefántcsontban, sem pedig a földben nem mutatták ki, minden bizonnyal a felületre vitt festékekből maradtak vissza. Az egyik kutató, Ina Reiche kémikus elmondása szerint a leletek nagyon ritkák, művészettörténészek pedig a legszebb elefántcsont-faragványoknak tartják őket a korból.

Szakértők régóta sejtik, hogy az oroszlánfejek, amulettek és egyéb tárgyak a monokróm bézs helyett színpompás alkotások voltak, de a technikai fejlődés csak most tette lehetővé, hogy az eredeti színeket a felület roncsolása nélkül mutassák meg. A föníciai faragványok mellett a kutatók reményei szerint hamarosan akár olyan felbecsülhetetlen értékű alkotásoknál is lehet alkalmazni a technikát, mint például a híres Elgin-márványok.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"