Szándékosan rongálhatták meg a bronzkori leletegyüttest
Több mint háromezer éves, részben szándékosan megrongált bronzeszközökből álló leletegyüttest fedeztek fel a régészek a csehországi Kojetín közelében, egy egykori vizenyős területen. A késő bronzkori urnamezős kultúrához köthető tárgyak használati nyomai és elhelyezkedése alapján a kutatók úgy vélik, hogy nem későbbi felhasználásra elrejtett fémkészletről, hanem valamilyen rituális cselekmény során elhelyezett depóról lehet szó.
- Több mint háromezer éves bronzeszközökből álló leletegyüttest tártak fel a régészek a csehországi Kojetín közelében, egy egykori vizenyős területen.
- A késő bronzkori depó sarlókat, kardpengetöredéket, ékszerdarabokat és más bronztárgyakat tartalmazott, amelyek többségét elhelyezésük előtt használták.
- A leletek elhelyezkedése és tudatos megrongálása alapján a kutatók feltételezik, hogy a bronztárgyakat rituális felajánlásként helyezhették el a vizenyős területen.
A leletegyüttest az Olomouci Régészeti Központ szakemberei fedezték fel a Brno–Přerov vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódó régészeti megfigyelés során, Kojetín térségében. A kutatók már korábban tudták, hogy a munkálatok egy kiterjedt őskori település közelében zajlanak, ezért fémkeresős műszeres kutatást is végeztek, amelynek segítségével május végén sikerült megtalálniuk a bronztárgyakat egy nem sokkal korábban még vízzel borított területen.
A leletegyüttes elsősorban bronzból készült munkaeszközök töredékeiből áll: nyolc deformált és egy ép sarló mellett egy kard pengéjének darabja, ékszertöredékek és további bronztárgyak kerültek elő. Első pillantásra akár egy elrejtett bronzkincsnek is tűnhetne a lelet, a részletes vizsgálatok azonban egészen más történetet rajzolnak ki.
A tárgyakon végzett használatinyom-elemzés kimutatta, hogy a legtöbb eszközt az elhelyezése előtt ténylegesen használták, több darabot azonban később szándékosan megrongáltak. Michael Kamarád szakértő szerint a kardpenge darabját egyetlen erőteljes ütéssel, feltehetően vésővel vagy fejszével választották le, több sarlót pedig tudatosan deformáltak, vagyis ezek a sérülések nem a hétköznapi használat során keletkeztek.
A leletegyüttes értelmezésében különösen fontos szerepet játszik az egykori környezet, mivel a bronztárgyakat feltehetően egy folyó menti, vizenyős területen helyezték el. A bronzkorból Európa más részeiről is ismertek vízbe vagy mocsaras területekre helyezett fémtárgyak, amelyeket a régészek gyakran rituális cselekményekkel hoznak összefüggésbe, ezért a kojetíni depó esetében is felmerült, hogy a tárgyakat áldozati felajánlásként helyezhették el.
Ez is érdekelhet
Ugyanezen a lelőhelyen korábban egy jóval fiatalabb, kora középkori vasdepót is feltártak, amelyet egy kézműves tevékenységhez kapcsolódó építmény területén találtak, és vélhetően gyakorlati céllal halmoztak fel. A bronzkori leletegyüttes ettől eltérő környezete és a tárgyak szándékos megrongálása ezzel szemben rituális értelmezést valószínűsíthet, ezt azonban a régészek egyelőre hipotézisként kezelik.
A bronztárgyakat jelenleg konzerválják és részletesen dokumentálják. A tervek szerint a további vizsgálatok pontosíthatják a depó korát és elhelyezésének körülményeit.
