Légyottok helyszínei és múzeumok lettek Európa bunkereiből
2013. január 24. 18:42
Összeállításunkban négy olyan bunkert vagy bunkerrendszert mutatunk be, amelyek közül egyik sem tudta beteljesíteni építésének célját: kikerülte az ellenség, vagy harc nélkül foglalta el, esetleg el sem készült teljesen vagy meg se próbálták elfoglalni.
Korábban
A felesleges beruházás: Maginot-vonal
Franciaország egyike volt az első világháború (1914-18) győzteseinek, de több mint 6 millió embert vesztett a németekkel vívott véres lövészárokcsatákban. Ennek megismétlődését és a németek áttörését kellett volna megakadályoznia a katonai csodának tekintett, a német határ teljes hosszában, Belgiumtól Svájcig húzódó 320 kilométeres Maginot-vonalnak, amelyet a megépítését kezdeményező André Maginot hadügyminiszterről neveztek el. A korszerű védelmi rendszer az olasz–francia és a francia–luxemburgi határon is kiépült.
Csakhogy a németek a második világháborúban nem is próbálkoztak a védővonal megrohamozásával: 1940-ben egyszerűen megkerülték az erődítések, bunkerek, alagutak és tüzérségi ütegek hatalmas rendszerét. Betörtek Belgiumba, amelynek határán a franciák nem építettek ki megerősített védelmi hálózatot, majd onnan hatoltak be francia területre. Így a Wehrmacht egységei a Maginot-vonal, illetve a mögötte felsorakozott francia, brit és belga erők hátába kerültek, és félmillió foglyot ejtettek. A bevehetetlen erődrendszer legendája hamis biztonságérzetbe ringatta a franciákat, és ezzel katonai katasztrófát eredményezett.
A felesleges beruházás hatalmas összegeket emésztett fel, közel ötmillió frankba került. Az 1927 és 1932 között épült Maginot-vonal ugyanakkor eleinte méltán nyújthatott a franciáknak biztos védelmi tudatot, mivel a 320 kilométer hosszan elnyúló erődrendszer sokkal erősebb és korszerűbb volt a többi erődrendszernél, Elzász térségében például a 20 kilométeres mélységet is elérte. A járatrendszerekben körletek, kórházak és lőszerraktárak is épültek.
A legtöbb erődöt a második világháború után sorsára hagyták, bár közülük a legnagyobb kiterjedésűeket, amelyeket a franciák gros ouvrages - nagy építmények - néven emlegetnek, a hidegháború idején bombabiztos óvóhelyként és parancsnoki posztként használták. Később ezzel is felhagytak, egyes létesítményeket elárvereztek, más részeket lezártak, nehogy kalandvágyó turisták vagy kíváncsi gyerekek hatoljanak be az építményekbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.