Szerelmes uralkodók

Bejárhatjuk Horthy bunkerét

2011. június 15. 09:31

Időutazást ígér látogatóinak a Gödöllői Királyi Kastélyban mától látogatható bunkerkiállítás. A Horthy Miklós számára a II. világháború idején 10 méterrel a föld alá épített, eredeti állapotában felújított bunkerben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a gödöllői kastéllyal közösen rendezett be tárlatot.


A különleges építészeti alkalmatosságba vezető szűk folyosó falain légioltalmi plakátok, míg az első teremben a bunker építésének dokumentumai (szövegek, tervrajzok, illetve a bunker makettje) láthatók. A látogatók számára a kiállított fotók idézik fel a II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, de betekintés nyerhető például a berlini Hitler-, a londoni Churchill–, és a moszkvai Sztálin-bunkerbe is. A kisebbik helyiség látványban és hangban is megidézi az 1940-es évek óvóhelyét: a rádióból felcsendülő Karády Katalin-dalokat légvédelmi riadó, sziréna és robbanások hangja szakítja meg.

Rekonstruálták az el nem készült berendezéseket is Csonka Pál műegyetemi tanár eredeti belsőépítészeti tervei alapján – a hajópadló, a gerendázott mennyezet, a falak lambériaborítása, a borovifenyő-bútorok hamisítatlan bunkerhangulatot teremtenek. Az összhatást fokozzák a kiállított, légoltalomhoz kapcsolódó tárgyak (gázálarc, elsősegélydoboz, légoltalmi sisak).


A bunker külső bejárata az Erzsébet királyné előkertben, 1986. A bejáratot 1996-ban elbontották
Fotó: Kirchhofer Nagy Zsuzsanna, Gödöllői Királyi Kastély Múzeum fényképgyűjteménye

A kormányzó számára az akkori legkorszerűbb, BBGS rendszerű óvóhelyet építtette meg a Budai Várkapitányság. (BBGS rendszerű bunker: a légvédelmi III. osztályú, azaz: a megerősített védőképességű bomba (500 tonna/m2, ill. 1000 kg tömegű robbanóbomba) kontakt telitalálata, valamint gáz és szilánk (repesz) ellen védelmet nyújtó bombabiztos bunker.)

A tervezésre felkért Dr. Csonka Pál (1896–1987) műegyetemi tanár – Csonka János, a karburátor egyik feltalálójának fia – mint statikus és építészmérnök már az 1930-as évektől foglalkozott óvóhelyek tervezésével. A II. világháború idején a Műegyetem légoltalmi vezetője volt, majd az ostrom befejezése után részt vett az intézmény megsérült központi épületének újjáépítésében. Tervei szerint állították helyre az esztergomi bazilika és a budapesti Szent István bazilika kupoláját, illetve vezetésével erősítették meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem udvari nagy előadótermének héjszerkezetű kupoláját. Segédtervezője a gödöllői bunker tervezésekor Pelikán József (1913–1969) építészmérnök volt, akinek a tervei szerint épült meg többek között a budapesti Astoria aluljáró.


A Horthy-bunker makettje, készítette: Inhof János

Dr. Csonka Pál két bunker-tervet készített a kastély főépületéhez közeli előkertekbe: az egykori Ferenc József előkertbe egy henger, az Erzsébet előkertbe pedig egy téglatest alakút. A kivitelezővel, (Sorg Antal Építőipari Rt.) és a Várkapitányság főmérnökével, (Miklósváry Károly) való egyeztetés után végül az utóbbi tervét fogadták el, és valósították meg. Az építési költségek egynegyedét a Budai Várkapitányság, míg háromnegyedét a Honvédelmi Minisztérium fizette, amely a munkálatokat felügyelete alá vonta, így a háborús helyzet ellenére biztosítható volt a szükséges anyagok beszerzése.

A kormányzónak a végső terveket 1944. július 1-jén mutatták meg. A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker építéséhez a tervezők számításai szerint 950 m3 földet termeltek ki, és 450 m3-t töltöttek vissza. 50.000 db kisméretű tömör égetett falitéglát, 250 tonna portland cementet, 10 tonna (1 vagon) darabos meszet, 220 m3 dunai kavicsot, 310 m3 dunai homokot, 250 m3 különböző szemcsenagyságú bazaltzúzalékot és 250 m3 bazalt-betont, 4,7 tonna bitument, 570 m3 betont, 27 tonna vasat használtak fel.

A levéltári források szerint az óvóhely a front Gödöllőre érkezésekor, 1944 decemberében még nem volt egészen kész. Dr. Csonka Pál 1944. december 22-iki levelében arról írt, hogy a megszálló ellenséges csapatok miatt nem tudta pontosan ellenőrizni a munkálatokat. A megmaradt források azt mutatják, hogy a bunkerbe tervezett bútorokat már nem készítették el. Horthy Miklós, akit családjával együtt
1944 október közepén Németországba hurcoltak, a létesítményt soha sem használta. A kastélyt 1944 végén német, majd orosz katonák szállták meg, a bunker további használatáról ekkortól nincsenek biztos adataink, annyit tudunk csupán, hogy a későbbi években üzemanyagot (gázolajat) tároltak benne.

Még több kép a bunkerről

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!