2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Érinthetetlenné válhatnak a Benes-dekrétumok

2007. szeptember 7. 16:00

A pozsonyi parlament alkotmányjogi bizottsága szerdán úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőcsoportjának indítványa.

Háborús bűn és bűnhődés
Közép-Európában

A Robert Fico kormányához tartozó nacionalista SNS magyarellenes elnöke, Ján Slota és három képviselőtársa a dekrétumok "sérthetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát" szorgalmazó törekvése megelőző jellegű. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanis többször megfogalmazta: a jogfosztó dekrétumok nyomán elszenvedett sérelmek miatt bocsánatkérésre, a meghurcoltatások során a magyarokat ért károk jelképes jóvátételére tart igény.

Az SNS frissen benyújtott indítványát gyorsított eljárásban bírálják el a parlamenti bizottságok, mert Slota azt akarja, hogy már a jövő kedden kezdődő ülésszakon a plénum előtt legyen a tervezet. Ez tagadja, hogy a néhai Benes elnök dekrétumai a kollektív bűnösség elve alapján születtek.

Elemzők szerint Slotáék ily módon a kollektív bűnösség elvét tagadó európai normák és a kollektív bűnösségre elvére épített dekrétumok tarthatatlansága közti ellentmondást akarják "áthidalni", ami a hivatalos szlovák jogszemléletet és az ezzel azonosuló közvéleményt figyelembe véve várhatóan sikerülni fog. A pozsonyi parlamentben ugyanis egyetlen olyan kormánypárti vagy ellenzéki szlovák képviselő sem ül, aki ne a dekrétumok sérthetetlensége mellett kardoskodna.

Az előterjesztők ezzel a határozattal egyszer és mindenkorra véget akarnak vetni annak, hogy a dekrétumok kárvallottjai, a magyarok és a kárpáti németek a jövőben felemlegessék a jogfosztottság éveit, s ha mégis, akkor ezt büntetlenül ne tehessék. Az elemzők értelmezése szerint ez a törekvés azt az elvárást sugallja, hogy a kollektív háborús bűnösség pecsétjét, a csehországi kényszermunkát, a magyar iskolák bezárását, a vagyonelkobzásokat, a választójog megvonását, a kényszerű lakosságcserét és mindazt, amit máig őriz a még élő kárvallottak és a leszármazottaik emlékezete, Szlovákiában a jövőben emlegetni se legyen szabad.

Slotáék nem is tagadják: erre a parlamenti dokumentumra azért van szükség, mert egyes "magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok" és az MKP képviselői, továbbá "a Magyar Köztársaság képviselői is rendre megkérdőjelezik a nácitlanítás" csehszlovák dekrétumait. Márpedig - állítják az indítványozók - a dekrétumok nyomán létrejött vagyoni viszonyokat szentnek és öröknek kell tekinteni, annál is inkább, mert azok a II. világháború utáni európai rendezés keretében jöttek létre.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár